Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 4-5. szám - A házingatlan túladóztatása

90 Dr. Zerkovitz Zsigmond: A házingatlan túladóztatása. Miután a házszükségadó a jelen költségvetési évvel 1932. június 30-ikán megszűnik, a rendelet a következő költségvetési évre „rendkívüli pótlékot" statuál. E címen az 1932. évi házadó alapok után 2.5%, felerészben augusztus 15-ig, felerészben pedig november 15-ig fizetendő be. Ugyancsak az 1933. évi házadó­alap után járó 2.5%-os rendkívüli pótlék, felerészben 1933. feb­ruár 15-ig, felerészben pedig május hó 15-ig fizetendő be. Ma a házak a következő adóterhet viselik Budapesten: állami adó 17 % útadó, az állami adó 1.5%-a 0.255 % házbérfillér 3 % községi adó, az állami adó 50%-a 8.50 % szemétpénz 1.50 % betegápolási pótadó, az állami adó 16%-a 2.72 % rokkantadó, az állami adó 5%-a 0.85 % Összesen 33.825 % Ehhez jön most már a naptári évet és nem a költség­vetési évet véve alapul, 1932. évben szükségadó 5 % rendkívüli pótlék 2.5 % Ugy hogy végeredményben az adóévben — 1932. januártól 1932 év december 31-ig — a házadó és járulékai címén 41.525% fizetendő. Az épületek tatarozása, karbantartása és fentartása költségeinek levonása címén az 1932. évi 19.000. számú rendelet szerint szabad rendelkezés alá tartozó épületeknél legfeljebb 10%-ot, a lakásrendelet bérkorlátozó rendelkezései alá eső épü­leteknél pedig legfeljebb 15%-ot szabad levonásba hozni. Hozzá­adva a 41.525%-hoz a legtöbb esetben 15%-os tatarozási költ­séget, a nyers bérjövedelemből 43.675% marad, amely után a háztulajdonos jövedelemadót tartozik fizetni. A jövedelemadó alanyai a rendelet szerint az 1931/32 költ­ségvetési évben 100%-os, az 1932/33 költségvetési évben 1932. július hó 1-től 30%-os rendkívüli pótlékot tartoznak fizetni a jö­vedelemadó után. Ha az adózó igazolja, hogy valamely az 1932. évi jövedelem­adó kivetés alapjául szolgált meghatározott összegű jövedelem, — aminők a haszonbérek, házbérek, szolgálati illetmények — az adózótól független körülmények folytán, legalább 10%-al tar­tósan csökkent, ez esetben a jövedelemadó pótléknak a jövede­lem csökkenés idejében még esedékessé nem vált részletei meg­felelően mérsékelhetők, függetlenül attól, hogy a jövedelemadó mérsékelhető-e, vagy sem. Ennek az intézkedésnek végrehaj­tásától függ, vájjon a jövedelemadó alanyaira ez a kedvezmény mennyit ér. Mert a már a múltban nyert hasonló irányú kedvez­mények, mint pl. az 1929. évi XXIII. t. c. 4. §-a, a gyakorlatban az adókezelési egyéb rendelkezések folytán alig érvényesül­hettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom