Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

86 Joggyakorlat. járás során merültek fel a szegényjogos fél terhére. Indokok: Panaszos az 1914. évi XLIII. 77. §.-ának utolsó bekezdésére hivatkozással azt vitatja, hogy őt a polgári perben második és harmadik fokon felmerült és szegényjog címén feljegyzett illetékek nem terhelik, mert a másod és harmadfok előtti eljárással felmerült perköltségekben még részben sem lett marasztalva és az a körülmény, hogy az első fokon felmerült perköltségekben marasztalva lett, nem szolgálhat alapul arra, hogy a további eljárást alaptalanul igénybevevő szegényjogos fél illetékeinek fizetésére kötelezzék. Ez a panasz alaptalan. A hivatkozott rendelkezés ép ezt a vitás kérdést rendezi. A hivatkozott rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a költség egy részében való marasztalás is a feljegyezett összes illeték fizetésére való kötelezettséget megállapítja. Ép azt akarta kifejezésre juttatni a fenti rendelkezés, hogy ha a bíróság az ellenfelet csak az első bíróság előtt felmerült költségben marasztalja is, •— a szegény fél által beadott fellebbezés illetékét és a további illetékeket is köteles megfizetni ,még akkor is, ha a felsőbb bíróság a felsőbb bírósági eljárás költségeinek fizetésére csak a szegény felet marasztalta volna is. (M. kir. közigazgatási bíróság 15155/ 1929 P.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t. c. 16. §. 27. Az a körülmény, hogy a haszonélvezeti jog telekkönyvi biztosítása nem köttetett ki, nem akadálya annak, hogy az illeték az „N" jegyzékben nyilvántartassák. Indokok: A panaszosok a néhai H. I. örökhagyó hagyatékának állagát az örökhagyó özvegyének életfogytigtartó haszonélvezeti jogával terhelten örökölték. Ennek a haszonélvezeti jognak telekkönyvi biztosítását az özvegy nem kívánta. Ez azonban magát a megszerzett haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, csak annak esetleges érvényesítését nehezíti meg az ő részére, de a haszonélvezeti jog terhének tűrésére kötelezett örökösök kötelezettségén nem változtat. Ez a kötelezettség teljes jogi hatályában fennáll a jog telekkönyvi biztosítása nélkül is, következőleg a haszonélvezeti joghoz az illeték szempontjából fűződő jogi következmények (1920: XXXIV. t. c. 16. §. (1) bekezdés) szintén beállanak. Erre tekintettel az illeték nyilvántartásba vételét el kellett rendelni. (M. kir. közigazgatási bíróság 15722/ 1930 P.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t. c. 20. §. 28. Az „N" jegyzékben nyilvántartott illetéknél a behajtási elévülés akkor veszi kezdetét, amikor a nyilvántartási jogcím megszűnését bejelentették. Indokok: Panaszosok az illeték törlését elévülés címén kérik, mert az N. jegyzékbe vett illeték függőben tartásának oka, 1911, év november haváig tartó ingatlanra vonatkozó haszonélvezet, amelynek lejárata óta az elévülési idő rég letelt. A bíróság a felterjesztett iratokból megállapítja, hogy 1908. évi november 4.-én elhalt B. J. hagyatéka ügyében 1908. évi A. s. k. 2867 tételszám alatti kiszabási iratok III. oldal 3. sorszám alatt S. J. és nejére 53.800 korona