Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

Joggyakorlat. 83 Indokok: A nem vitás tényállás szerint panaszos a kir. pénzügyigazgatóságtól engedélyt kapott arra, hogy mint bérfuvarozó egy tartalék automobilt szerezhessen be fényűzési forgalmi adótól mentesen. Panaszos az engedély alapján a beszerzést eszközölte is 1928. október 24-én, azonban ugyanezt az automobilt 1929. január 5-én, anélkül, hogy azt használatba vette volna, a kir. adófelügyelőség megállapítása szerint sógorának eladta. Minthogy panaszos az automobilt nem használta bérfuvarozásra, a vétel alkalmával meg nem fizetett fényűzési forgalmi adót terhére előírták. Panaszos tagadja, hogy az automobilt elidegenítette volna s azt állítja, hogy azt sógorának csak ideiglenes használatra engedte át. A kir. közigazgatási bíróság helyesnek fogadta el azt a megállapítást, hogy panaszos az automobilt eladta, de az ebből vont következtetést helytállónak nem ismerhette el, mert panaszos részére az adómentes beszerzési engedély kifejezetten tartalékul szolgáló automobil beszerzésére adatott, tehát nem szolgálhat az engedély hatálytalanítására alapul az a körülmény, hogy azt panaszos anélkül, hogy használatba vette volna, eladta. A tartalék szó azt fejezi ki, hogy csak akkor fog használatba vétetni, ha a rendesen használt automobilnak üzemben tartását valamely ok akadályozza, amennyiben akadály nem merült fel, tehát a tartalék automobil használatba vételének szüksége nem állott be s azt a tulajdonos bármely ok folytán eladja nem lehet azt állítani, hogy az automobil a kikötött feltételektől eltérő elbánás alá vétetett. Ezen okokból a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (M. kir. közigazgatási bíróság 3615/930 P.) Törvénykezési illeték. 1926. évi 117.200 P. M. rendelet. 22. Kártérítésből eredő életjáradék követelések átértékelése iránti perekre, a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelése iránt folytatott bírósági eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékről szóló 1926. évi 117.200 P. M. rendeletet alkalmazni nem lehet. (M. kir, közigazgatási bíróság 12.478/ 1930. P.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t. c. 36. §. 23. Egyesített perékben az Ítéleti illeték módjára és a fizetési kötelezettségre nézve az egyes perek értéke az irányadó, miért is az egyenként 1600 pengőn aluli értékű egyesített perek után az ítéleti illeték bélyeg jegyekben rovandó le. Indokok: A panaszos V. r. t. város villamosművei bejegyzett cég képviseletében 1927. évi március hó 4. napján 578., 579., 580. és 581. sz. a. v. kir. járásbíróságnál pert tett folyamatba a Gl. T. rt. cég ellen 404 P 49 f, 448 P 07 f, 1573 P 90 f és 1809 P 89 f tőke s jár. iránt. A követelések esedékességének ideje, felsorolásuk rendjén, 1926 december 1, 1927 március 1, 1927 február 1 és 1927 január 1. Az 1927. évi március hó 17. napján megtartott érdemleges tárgyaláson a peregyesítés után a panaszos a kereseti követelést időközi fizetés folytán 1260 P-vel leszállította, s ezt az öszszeget a legkorábban esedékessé vált követelésekbe kérte beszámítani. így a 404 P 49 f iránt indított per megszűnt, az 180 9P 89 fillér iránt indított perben a követelés összege 855 P 51 f-rel 954 P 38 f-re csökkent, míg a másik két követelés összege változatlanul megmaradt.