Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3. szám - NAGY FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK AZ ILLETÉKHÁTRALÉKOK KIEGYENLÍTÉSÉNÉL

Joggyakorlat. 83 Indokok: A nem vitás tényállás sze­rint panaszos a kir. pénzügyigazga­tóságtól engedélyt kapott arra, hogy mint bérfuvarozó egy tartalék auto­mobilt szerezhessen be fényűzési for­galmi adótól mentesen. Panaszos az engedély alapján a beszerzést eszkö­zölte is 1928. október 24-én, azonban ugyanezt az automobilt 1929. január 5-én, anélkül, hogy azt használatba vette volna, a kir. adófelügyelőség megállapítása szerint sógorának el­adta. Minthogy panaszos az automo­bilt nem használta bérfuvarozásra, a vétel alkalmával meg nem fizetett fényűzési forgalmi adót terhére elő­írták. Panaszos tagadja, hogy az automo­bilt elidegenítette volna s azt állítja, hogy azt sógorának csak ideiglenes használatra engedte át. A kir. közigazgatási bíróság helyes­nek fogadta el azt a megállapítást, hogy panaszos az automobilt eladta, de az ebből vont következtetést helyt­állónak nem ismerhette el, mert pana­szos részére az adómentes beszerzési engedély kifejezetten tartalékul szol­gáló automobil beszerzésére adatott, tehát nem szolgálhat az engedély ha­tálytalanítására alapul az a körül­mény, hogy azt panaszos anélkül, hogy használatba vette volna, eladta. A tartalék szó azt fejezi ki, hogy csak akkor fog használatba vétetni, ha a rendesen használt automobilnak üzemben tartását valamely ok akadá­lyozza, amennyiben akadály nem me­rült fel, tehát a tartalék automobil használatba vételének szüksége nem állott be s azt a tulajdonos bármely ok folytán eladja nem lehet azt állí­tani, hogy az automobil a kikötött fel­tételektől eltérő elbánás alá vétetett. Ezen okokból a rendelkező rész értel­mében kellett határozni. (M. kir. köz­igazgatási bíróság 3615/930 P.) Törvénykezési illeték. 1926. évi 117.200 P. M. rendelet. 22. Kártérítésből eredő életjáradék kö­vetelések átértékelése iránti perekre, a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelése iránt folytatott bírósági eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékről szóló 1926. évi 117.200 P. M. rendeletet alkalmazni nem lehet. (M. kir, közigazgatási bíróság 12.478/ 1930. P.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t. c. 36. §. 23. Egyesített perékben az Ítéleti ille­ték módjára és a fizetési kötelezett­ségre nézve az egyes perek értéke az irányadó, miért is az egyenként 1600 pengőn aluli értékű egyesített perek után az ítéleti illeték bélyeg jegyekben rovandó le. Indokok: A panaszos V. r. t. város villamosművei bejegyzett cég képvise­letében 1927. évi március hó 4. nap­ján 578., 579., 580. és 581. sz. a. v. kir. járásbíróságnál pert tett folya­matba a Gl. T. rt. cég ellen 404 P 49 f, 448 P 07 f, 1573 P 90 f és 1809 P 89 f tőke s jár. iránt. A követelé­sek esedékességének ideje, felsorolá­suk rendjén, 1926 december 1, 1927 március 1, 1927 február 1 és 1927 ja­nuár 1. Az 1927. évi március hó 17. napján megtartott érdemleges tárgyaláson a peregyesítés után a panaszos a kere­seti követelést időközi fizetés folytán 1260 P-vel leszállította, s ezt az ösz­szeget a legkorábban esedékessé vált követelésekbe kérte beszámítani. így a 404 P 49 f iránt indított per megszűnt, az 180 9P 89 fillér iránt in­dított perben a követelés összege 855 P 51 f-rel 954 P 38 f-re csökkent, míg a másik két követelés összege vál­tozatlanul megmaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom