Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Az 1931. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése

62 Vegyes. bekezdésének 1., 3. és 4. pontjában felsorolt költségeknek e része tekintetében egyelőre nincs a fizetés alól felmentve.» Ez szintén sarkalatos illetékügyi újítást tartalmaz: a részben való illetékmentességet. A Pp. 113. §-a 1. bekezdésének 1. pontjában emiitett költség ugyanis: az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek, aminek tekintetében a vagyoni állapot (szegénység) alapján az eddigi szabályok szerint vagy teljes mentességnek volt helye, vagy pedig egy­általán nem volt mentesség. Közbeeső útat az eddigi szabályok nem ismertek. Az új rendelkezés ellenben módot ad a bíróságnak közbevető megoldásra is; hogy ha t. i. az a megállapítás, hogy a fél az adott perértéknek megfelelő illetékeket leróni nem tudja, de azért bárminő ille­téklerovásra teljesen képtelennek nem tekinthető, akkor a bíróság úgyis rendelkezhet, hogy a fél nem a teljes perértéknek megfelelően, hanem csak a perértéknek valamely — a bíróság által megállapítandó — hányad­része erejéig köteles az illetékeket leróni. Ilyen esetben a-megfelelő illeték­különbözet esik feljegyzés alá. Te. 120. §-a: ((ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ÜGYEK BEN» «A pénzügyminiszter az igazságügyminisz­terrel egyetértve, rendelettel illetékkötelezettséget állapit­hat meg és az illetékek tételeit is szabályozhatja a pótmagán­vádra folyó bűnügyek tekintetében, továbbá a rágalmazás vét­sége, a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vét­sége, a szabadalombitorlás kihágása, a védjegybitorlás vétsége és a tiszteségtelen versenyről szóló 1923: V. t.-c. 16—19. §-ai alá eső vétségek miatt kizárólag főmagánvádra folyó bűnügyek, valamint a Bp. 29. §-ának 2. pontjára alapított bíróküldési, indít­vány és a sajtóról szóló 1914 :XIV. t.-c. 21. §-a alapján magán­személyek részéről folyamatba tett helyreigazítási ügyek tekin­tetében, továbbá a bűnvádi eljárás során érvényesített magánjogi követelések tekintetében, ideértve a nem vagyoni kár cimén követelt vagyoni elégtételre irányuló igényt és a biztosítási vég­rehajtás iránt előterjesztett kérelmet is, végül a szabadság­vesztés-büntetés végrehajtásának elhalasztása, félbeszakítása és a büntetés kegyelemből elengedése vagy enyhítése iránt előter­jesztett kérelmek tekintetében. Az előbbi bekezdés alapján megállapított illetékkötelezett­ség nem érintheti a szegénységi jog megadására vonatkozó jog­szabályokat. » A pénzügyminiszter ezzel a felhatalmazással még nem élt. Te. 134. §-a: «Az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. t.-c. 75. §-át a következő rendelkezés egészíti ki: Telekkönyvezett ingatlanról rendelkező hagyatékátadó vég­zést (hagyatéki bizonyítványt) jogerőre emelkedése után át kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom