Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. 13 rovatát négy ujabb rovattal kipótoljuk. Az ujabb négy rovat a következő: az elsőbe azokat az összegeket vezetjük, melyek vagyon jellegűek (készpénz, árú, adósok), a második rovatba a tebervagyont (hitelezők), a harmadik rovatba a tiszta vagyont csökkentő veszteség tételeket (üzleti költség, munkabér), a negyedik rovatba a tiszta vagyont gyarapító nyereség jellegű tételeket (kamat, jutalék). Ez a röviden ismertetett nyolc rovatos zárókimutatás mái most megfelelően csoportosítva foglalja magába egyfelől a vagyon és teher, másfelől pedig a veszteség és nyereség jellegű tételeket. Mi a leltár? A mérlegkészítést megelőző zárlati munkálatokkal egyidőben készül a leltár, melynek célja, hogy a könyvek szerinti vagyoni helyzet a vagyontárgyak tényleges meglétével is igazoltassák és hogy a vagyonállag és vagyonszaporulat avagy vagyoncsökkenés az előző évi állapothoz képest megállapítható legyen. A zárlati munkák elkészítése után sor kerül a mérleg és eredményszámla felállítására. Minden évközi üzleti esemény láncszemként kapcsolódik és helyezkedik el a könyvelés menetében és ennek a láncszerű elhelyezkedésnek befejezői a mérleg- és eredményszámla. Évzárlatnál a főkönyvi számlák vagyon- és tehertételei, illetve ezek egyenlegei a mérlegben, a tiszta vagyont csökkentő veszteség és a tiszta vagyont gyarapító nyereségszámla egyenlegei pedig az eredményszámlán nyernek elhelyezést. Mi tulajdonképen maga a mérleg? A mérleg valamely vállalat vagyonszerkezetének és vagyonállapotának világos, teljes, való, folytatólagos és áttekinthető képe, egyben oly kép is, melyből a vállalkozás biztossága, fizetőképessége és jövedelmezősége is leolvasható legyen. Mi a mérleg bírálat? A most felsorolt mérlegkellékeknek a kézbeadott mérlegből leolvasni tudása. Ha a nem muzikális ember egy szövegnélküli partiturát vesz kézbe, azt megértés nélkül fogja forgatni, inig a muzikális ember ugyanebből a partiturából esetleg a természeti jelenségekmegnyilatkozását kiolvassa és átéli. Ugyanígy a mérleg. A hozzá nem értő számára talány, az avatott számára érdekes olvasmány, néha — sajnos — izgalmas közgazdasági regény. A mérlegnek adóztatási szempontból való bírálata eleven húsbavágó ténykedés. Nem alapulhat elméleti feltevéseken, hanem annak bázisa mindenkor pozitívum kell hogy legyen. Az üzleti eseményeknek elemzése csak úgy áll módunkban, ha birtokában vagyunk egyrészt azoknak a pozitív tárgyi bizonyítékoknak, melyek az egyes üzletesemények megtörténtét és miként való lebonyolítását igazolják, másrészt pedig rendelkezünk azokkal a pozitív ismeretekkel is, melyek a tárgyi bizonyítékok felhasz-