Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. 11 Valószínűleg ugyancsak jól beválik majd az üveg- és agyagipari termékekre megállapított adóváltság is (a rendelet teljesszövegét 1. a «Rendeletek» részben), habár ennél a váltságnál is néhány kisiparos (pl. fazekas) fizetésre kötelezetté válik. A KERESKEDELMI MÉRLEG, annak szerkezeti és adóz•** tatási szempontból való bírálata körüli téma igen széles terjedelmű és oly szétágazó anyagot ölel fel, hogy egy cikknek a keretében — melyben egyébként nem hivatalos, hanem csupán egyéni felfogásnak adok kifejezést nem nyújthatok oly kimerítő ismertetést, mely a tárggyal összefüggő minden részletre kiterjed. A kereskedelmi mérleg formájának törvényben gyökeredző jogszabályai nincsenek, azonban a törvény betűinél súlyosabb ereiüek a gyakorlat folyamán kialakult és a nemzetközi szakirodalom által egyöntetűen alátámasztott és elfogadott azok a mérlegformák, melyek a szószerinti értelemben vett üzleti világban kötelezők, s melyek betartása alól ma már presztízsének vagy hitelének sérelme nélkül egy valamirevaló vállalat sem vonhatja ki magát. Evvel ellentétben a mérleg tartalmának adóztatási szempontbóli valódiságát — a vállalatok sokfélesége és az üzletágak sokszerüsége folytán — semmiféle törvényen avagy gyakorlaton alapuló egységes könyvelési rendszer nem biztosítja, de nem is biztosithatja, mert az általános könyvelési szempontból rokontermészetű, de adóztatási szempontból mégis különböző elbírálás alá kerülő üzleteseményeknek az üzleti könyvekben miként való kontírozására az adóhatóság be nem folyhat, és igy a mai, a mérlegre alapított, de az üzleti könyvek betekintése nélkül történő adóztatás két főtényezőn: az adózó részéről az adózási készségen, az adóztató részéről pedig bizalmon alapul. A keresetiadó törvény a mérleg alapján való adóztatást rendeli el ott, hol az adózó szabályszerű üzleti, vagy gazdasági könyveket vezet és jövedelmét «hiteles» mérleg és nyereségszámla bemutatásával bizonyítja. Ennek a «hiteles» szónak a tulajdonképeni értelme az adókivető előtt még ma sem világos, vájjon ez a közjegyzői hitelesítésre vagy a könyvek tartalmának elfogadható voltára vagy pedig a mérlegadónak a mérleg kötelező aláírására vonatkozik-e? Több vizsgálatnál állapítottuk meg, hogy a közjegyző által hitelesített mérleg és veszteség-nyereség számla a főkönyvbe Mérleg elemzés és adóztatás* Irta: Lengyel Béla.