Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A legujabb forgalmi adórendeletek

Dr. Sz. Nagy Béla: A legújabb forgalmi adórend. 9 A negyedik, szintén az 1931. év január hónapjának 1. napján életbelépett. 152.900 1930. számú pénzügyminiszteri rendelet az üveg- ,és agyagipari termékek forgalmi adóváltság alá vonásáról szól. Az itt ismertetett rendeletek közül ez a legfontosabb, mert valószínűleg rövidesen számos hasonló rendelet követi majd abból a célból, hogy a magyar általános forgalmi adó rendszere átalakítassék u. n. egyfázisos rendszerré. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ egyfázisos rendszerének alapelve az, hogy azt a többszöri forgalmi adót, amelyet a jelenlegi rendszerben az árúknak minden átruházása után, vagyis addig, míg az árú az előállítótól (importőrtől) a fogyasztóhoz kerül, többször kell megfizetni, egy adózó — rendszerint a belföldi előállító, illetőleg importőr — rója le olyan összegben, amely már az árúnak (esetleg az árú nyersanyagának) az előállítást megelőző, illetőleg az előállítást követő forgalmai után, az eddigi rendszerben, külön-külön lerovandó forgalmi adót is magában foglalja s ezáltal az áruknak ezeket a forgalmait az általános forgalmi adó lerovása alól mentesítse. A magyar forgalmi adónál ezt a több forgalmi adót magában foglaló s ezért az általános forgalmi adó jelenlegi kulcsánál rendszerint magasabb kulcsú adót forgalmi adóváltságnak nevezik. A forgalmi adóváltság nálunk nem újkeletü, mert a pénzügyminiszter ennek a rendszernek alapelveit már 1926-ban szabályozta s az első adóváltságot, a tüzelőanyagokra, még az 1927. évben bevezette. Az azóta eltelt idő alatt, dacára a kereskedelem majdnem egyöntetű kívánságának, a forgalmi adóváltság a cukorra, gyufára, cukrászipari és cukorkaipari termékekrie, gyarmatárúkra és fűszerekre, legutóbb pedig az üveg- és agyagipari termékekre terjesztetett csak ki. Annak oka, hogy a pénzügyi kormányzat az adóváltságrendszerre való áttérésnél a keresekedelem kívánságával szemben a múltban bizonyos ellenállást tanúsított s az átalakítást nem a keresekedelem által kívánt gyorsasággal, hanem csak alapos előkészítés és a gyakorlati eredmények bevárása után, fokozatosan volt hajlandó keresztülvinni, egyrészt a bevétel biztosításában, másrészt az egyes adóváltságoknál felmerült érdekellentétekben álló nehézségek nem könnyű leküzdésében keresendő. Általános, mind adózói, mind pedig kincstári szempontból csak az a váltságrendszer helyes, amely nemcsak a kereskedelmet, hanem a kisipart is mentesíti a forgalmi adó fizetése alól. Legalább is erre a gyakorlati tapasztalatra jutott a kincstár a cukrászipari és cukorkaipari termékek forgalmi adóváltságánál, amelynél a kisiparosok is a forgalmi adóváltság alanyaivá váltak, minthogy ugyanolyan árúkat állítanak elő, mint a középés nagyiparosok. Ezek a kisiparosok még a 2o/0-os általános forgalmi adót is csak nehezen tudták megfizetni, elképzelhető,