Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - A malmok általános forgalmi adója
Df. Sztojka Miklós: A malmok ált. fofg. adója. 65 ható volna, a folyó gazdasági évben ezen rendelet is hatályon kívül van helyezve a malmokra vonatkozó részében. A folyó gazdasági évre tehát a 93.800/1929. P. M. sz. rendelet van hatályban, ez pedig amidőn a malmok kereskedelmi őrlését meghatározza ós azt mondja a 3. §-ának második bekezdésében, hogy, ha a malmok saját gabonáját dolgozza fel és az ekként termelt őrleményeket közvetlenül, vagy közvetve árusítja, ez saját kereskedelmi őrlés, mert a korpára vonatkozólag mentesítés nincs kimondva sem itt, sem a rendelet más helyén, tehát amikor a rendelet őrleményeket említ, ez alatt nemcsak a liszt, ocsú, hanem a korpa is értendő, vagyis mindennemű őrlési termék. Per analógiám is el lehet dönteni a saját kereskedelmi őrlésű korpának a malomból való adókötelezettségét a 137.693/ YIII/b/1929. P. M. sz. rendelet alapján is, amely kimondja, hogyha a malom saját paprikáját dolgozza fel és az ekként termelt őrleményeket közvetlenül, avagy közvetve árusítja, ez saját kereskedelmi őrlés és mint ilyen, adóztatandó. A 146.995/ 1927. P. M. sz. rendelet az őrölt paprikának a kereskedelmi forgalomban való mentességét mondta ki, éppen úgy, mint a 126.000/1928. P. M. sz. rendelet mentesítette a mindennemű korpát a kereskedelmi forgalomban, tehát ha a paprikára vonatkozólag van saját kereskedelmi őrlés, akkor van a korpára is. Természetes, hogy az idegen kereskedelmi őrlésű korpa Mióköteles a malomban, amit az érdekeltek nem is vitatnak. Az idézett könyvecskében, továbbá a Molnárok Lapja f. évi augusztus 3., 17. és szeptember hó 7-iki számában az olvasható, hogy a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóságnak egy konkrét rendelkezésével szemben a pénzügyminisztérium a saját kereskedelmi őrlésű korpának a malomban való eladását mentesnek mondotta volna ki. Ezzel szemben a tényállás az, hogy ily döntés nem történt, csupán egyes malmok kértek döntési ezen kérdésben és így e kérdés döntés alatt áll. XVI. Kerületünkben megtörtént, hogy egy malom liszt• ladásait az árú leszállítása előtt a vevőktől visszavásárolta oly módon, hogy a vevőknek a liszt értékemelkedésénél elért nyereségét stornódíj címén a vevők folyószámlája javára írta. Á malom az ily eladási tételeket adóbevallásába nem vette fel és így nem vonta általános forgalmi adó alá. Az emiatt kibocsátott fizetési meghagyásra benyújtott panaszának a közigazgatási bíróság f. évi november hó 7-én kelt 14.858/1926. [\ M. sz. ítéletével nem adott helyet, kimondván, hogy panaszos azon védekezése, hogy az eladásoknak külömböző okokból való stornirozása történt, nem volt elfogadható, mert azt panaszos nem igazolta, de külömben is az eladás jogilag nem az árú átadásával, hanem az árúra és arra nézve történt megállapodással jön létre (Keresk. törv. 336. §.), tehát már el-