Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A malmok általános forgalmi adója

62 Df. Sztojka Miklós: A malmok ált. forg. adója. az őrleményárak állandóan ingadoznak, míg a gabonaárak hivatalos értéke állandóbb. Az óik menyek megadóztatásánál fontos oél az is, hogy országosan arányosan terheltessenek meg, hogy a versenyben így egységesen kialakulhassanak az árak és az olcsóbbodás folyamata ne zavartassák a külombóző eshetőségekkel. Az alábbi példából kitűnik, hogy arányosabb az adóteher, ha a behozott gabona értéke vétetik alapul az őrlemények értékeként. Folyó évi október hóban Szegeden 17.054 kg. árpa őröltetik (daráltatik) idegen kereskedelmi célra készpénz díjért, kiadatik ugyanannyi árpadara, adózik a malom 17.054 kg. dara (q á 18 P piaci árral) és a készpénz után együttesen, ami kisebb adóterhet jelent, mintha a 17.054 kg. árpának 20 pengő hivatalos ára és a készpénz után adózott volna. Megfordított helyzet is állhat elő pl., ha ugyanezen hóban Szegeden 11.142 kg. tengeri darát adóznia meg a malom métermázsánként á 20 P, holott a 11.142 kg. tengeri hivatalos ára métermázsánként 19 P, ez esetben tehát az őrlemény értéikének alapul vételével több adót fizetne. Igaz ugyan, hogy a buza felörlése esetén a kiőrlési arány szerint kiszolgáltatott őrlemények eladási értéke szerint több adóalap eredményeztetik ma, mert a buza hivatalos ára 21 P, azonban ez oly csekély külömbözet, hogy nem érdemes az őrlemény eladási árakkal pepecselni s külömben is, ha a lisztárak íeszállanak, ez a külömbség is elenyészik. Tapasztalat szerint pl. 100 kg. búza felőrlésénél az adóalapnál az ilyképeni külömbözet 1—1.20 pengő. X. A R. 6. §-ában foglaltak nagyon fontos újítást tartalmaznak a régi állapottal szemben, a cser élőtel epek adózását új alapokon szabályozván, ugyanis a R. 6. §. 2. bekezdése enyhítést tartalmaz a cserével foglalkozó kereskedőkre nézve, amennyiben, ha a kereskedő igazolja, hogy a gabonát nem annak a malomnak adja el, amelyből az őrleményeket kapta, e ténykedése üzletét cserélöteleppé nem minősíti. A régi 95.601/1925. VIII. b) sz. pénzügyminiszteri rendelet hatálya alatt még a malomtelepi csere céljára végzett őrlés is idegen kereskedelmi őrlésnek minősült, és a malomtelepen kívül már csereteleppé vált azon hely, vagy vállalkozás, ahol szemes gabonáért őrleményeket adtak cserébe. Az új rendelet szerint csak az olyan cserét folytató szerv, vagy vállalkozás minősül cseretelepnek, amely területileg a malomtelep községén (városán) kívül esik. Tehát a malom saját községében (város) állíthat fel cseretelepet anélkül, hogy az ily cserélőtelep a' 6. §. 1. bekezdése szerinti „cseretelepnek'' és így az ennek részére végzett őrlés idegen kereskedelmi őrlésnek volna minősítendő. További kedvezményt biztosít a R. 6. §-ának 3. bekez-