Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Részvénytársaságok veszélyben

58 l)r. Erdély Miklós: Részvénytársaságok veszélyben cégének törlése a cégjegyzékben bevezetendő volna. Ily értelmű megkeresés konkrét ügyben a magy. kir. közigazgatási bíróság részéről az illetékes cégbírósághoz tényeg intéztetett is. Azon felfogás, amely szerint a részvények összességének megszerzés© eseten a r. t. egyesültnek tekintendő, okvetlenül téves, az alábbi indokoknál lógva. Minthogy a törvény egyrészről az Összrész vények megszerzését egy kéz által és a r. t. fennálihatását az összrészvénybirtok eseteben nem tiltja, másfelől pedig két r. t. egyesülése a törvény rendelkezése folytán csak akkor lehetséges, ha az arra irányuló konsensus a két r. t. között fennáll és az a vonatkozó közgyűléseken alakilag is kifejeztetett, ennélfogva ezen kifejezett konsensus, illetőleg a r. t. közgyűlésének ily irányú akaratnyilvánítása nélkül egyesülésről egyáltalán nem beszélhetünk. Az egyesülés (fuzio) ugyanis oly jogügylet, amely a kereskedelmi tor vény 179. §-ának harmadik pontja értelmében a közgyűlés feltétlen hatáskörébe van utalva. Ra tehát egy más r. it.-al való egyesülésre vonatkozólag közgyűlési határozat nem rendelkezik, ez esetben egyesülés, tekintet nélkül arra, kinek birtokában vannak az összrészvények, be sem kövétkezhetik. Egyszóval hallgatólagos egyesülésről beszélni nem lehet, mert a kereskedelmi törvény a fentjelzett formák betartását okvetlenül megkívánja. A nehezményezett jogi felfogásnak következményei el sem képzelhetők. Így pld. Budapesten a Bszkrt. azonnal törlendő volna a cégjegyzékből, mert ezen r. t. nyilvános jelentéseiből és kimutatásaiból kitűnik, hogy a teljes részvénymennyiség egy kézben, Budapest székesfőváros birtokában van. Az élet más eseteket is hoz magával. Tegyük fel, hogy egy virágzó r. t. összrészvényei apa és fiú között oszlainak meg. Az apa elhal, a fiú általános örökös. Minthogy öröklési jogunk szerint a hagyaték az atya elhalálozásának pillanatában ipso jure és minden öröklési nyilatkozat nélkül a hú tulajdonába megy át, ennélfogva ő lesz az összrészvénymennyiség egyedüli tulajdonosa s a virágzó r. t. ugyanabban a pillanatban jogilag halálra volna ítélve, existenciája megszűnik és az 1927. évi 3-ik t. c. értelmében hivatalból töröltetnék a cégjegyzékből. Ily jogszabályok lehetetlenségét minden jogász kénytelen lesz belátni. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY 161. §-a értelmében a r. t. saját részvényeit megszerezni nem jogosult. Azon jogelveik, melyek a fenti ítéletekben kifejezésre jutnak^ már most azon következtetésre is vezetnek, Főző bíró úr szerint, hogy azokban az esetekben, amikor egy r. t. egy másik ' r. t. összes részvényeit megszerezte, a másik társaság összes részvényeit megszerző r. t.-nak saját részvényei megtestesítik azon vagyonilletőség aránylagos részéhez való jogot, amely vagyon a megszerzett részvényekben fekszik. Az ilyen részvényeknek őrzése és