Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása

Dr. Zerkowitz Zs.: Az összes részvények átruházása. 53 Hogy részvények átadását fiktív vagyonátruházásinak tekintsük és magasabb átruházási illetékkel sújtsuk azért, mert az egész részvénytőke száz százaléka együtt ruháztatik át, teljesen ellentétben áll az értékforgalmi adóról szóló 1900: XI. t. c-vel, valamint iaz illeték törvényeinkkel is. — Nem is sok célja lenne, mert csak a strohmainn-részvényesek igénybevételét tápláljuk. Hisz ha a cikk álláspontja helyes, úgy minden esetben, amikor ilyen strohmann-részvényesek kezében vannak a részvények, ugyanúgy ki kellene mondani a vagyonátruházást értékpapírforgalmi ügylet helyett. Ki lesz aztán a megmondhatója annak, hogy -a családtagok mikor tekintessenek ilyen fiktív részvényesieknek1? II. Főző Sándor közigazgatási bíró úr a K. T. részvényjogi szabályaival akarja megalapozni tételét. El kell ismernünk, hogy a mai rész vény jogunk alkalmat ad arra, hogv apróbb vállalatok is létesüljenek ezen társasági formában. Ebből adódik aztán az, hogy sok anomália állhat elő. Ebből következik, hogy igen sok kisebb vállalat működik rt. alakjában és inkább viseli a nagyobb adókat, inkább fizeti a magas illetékegyenértéket, semhogy lemondjon az anonymitásról. Ezeknek azonban a k. f. t. igen alkalmas, úgyhogy ezeknek átváltozása most a legközelebbi időben várható. Ámde a mai részvény jogunk szerint' azt még sem lehet állítani, hogy az összes részvények egykézben egyesülése folytán a társaság fenállómak nem tekinthető. A részvénytársaság mint ilyen külön létezik és független részvényeseitől. Egyes részvényesnek nincs meg az a joga, hogy a maga, vagy másnak a részvényeivel felbontsa, megszüntesse a társaiságot. A K. T. tiltja a részvényeknek a társaság részéről való megszerzését. A törvény egész rendszere különválasztja a részvényeket magától a társaságtól. Minő veszélveket rejtene magában harmadik személyre nézve, aki egy vállalattal szerződik és nem tudja, hogy a főrészvényes mikor szerzi, meg az utolsó részvényt és mikor hiusítja meg ezáltal a társaság fenállását. (V. ö. Derubung B. G\ B. I. kötet 258). De mennyire veszélyes ez a részvényforgalomra is. Épen így meg nem áll Főző bíró úr az a tétele sem, hogya hét részvényes, akinek részvételét törvényünk csak az alal< u]<'> közgyűlésnél írja elő, oly szükséges feltétele a társas tova biti fenmaradása lehetőségéniek, amely kizárja azt, hogv hétnél több személy részvénytársasásrot tarthasson fel. Hogy ez mennyire nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek, csak arra kell gondolnunk, hogy bárki összevásárolhatná a többi részvénveket és ísrv megszüntethetné a társaság „további fenm ar ad ásának 1 eh et ő s égét'1. Ha az összes részvények egykézben való egyesülésével a 4