Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása

Dr. Zerkowitz Zs.: Az összes részvények átruházása. 51 akár fizikai, akár jogi személy, pl. részvénytársaság — tulajdonába és birtokába kerülnek, az egyesülés, a fúzió esetét létesíti. Következik ebből pedig az, hogy 3. nem lehet részvénytársaságról beszélni akkor, ha egy részvénytársaságnak összes részvényei egy fizikai, vagy jogi személy tulajdonában és birtokában vannak, de nem lehet két önálló részvénytársaságról beszélni akkor sem, ha egy részvénytársaságnak a tárcájában egy másik elnevezésű részvénytársaságnak összes részvényei tulajdonul őriztetnek és kezeltetnek. De következik ebből az is, hogy 4. amikor egy részvénytársaság egy másik részvénytársaság összes részvényeit megszerezte, nyilvánvaló, hogy a megszerző társaság ily részvényeknek megszerzése által saját részvényeit szerzi meg és tartja tárcájában, őrzi és kezeli, ami a K. T. 161. §-a szerint tilos. 5. Az 1927. év III. t. c. célja épen az, hogy azok a nem valódi részvénytársaságok, amelyek az összes részvényeknek egy személy kezében való egyesülés, vagy egy másik részvénytársaság által történt megszerzés következtében beállott beolvadás folytán megszűntek, a K. T. jegyzékéből felszámolási eljárás mellőzésévelj (!) is töröltessenek. — Mindezeknél fogva 6. az 1927. évi III. t. c. 1. §. utolsó bekezdése értelmében, ha a bíróság, vagy a közigazgatási hatóság az összes részvények egy kézben való egyesüléséről, vagy egy másik részvénytársaság által történt megszerzéséről tudomást szereztek, kötelesek ezt a césrbírósággal is közölni és a kir. közigazgatási bíróság ily közlést foganatosított is. Főző közigazgatási bíró úr cikkét azzal fejezd be, hogy a küszöbön álló részvényjogi reformra tekintettel ellenkező vélemény felmerülése esetén készséggel vállalkozik a kértlés további részletes fejtegetésére. A szerző iránt nagy tiszteletem mellett szerény véleményem az övével mindenben ellenkezik. Miután fejtegetései ós különösen a közigazgatási bíróság állásfoglalása folytán a kérdés közérdekű, a napilapokat is foglalkoztatja, a cikkben foglaltakkal és azok esetleges következményeivel foglalkozni kell. Előre kell bocsátanom azt is, hogy az álláspont gyakorlati lag is igen fontos, sőt ha megállana az értékpapír forgalomra, ezáltal az egész magyar közgazdaságra súlvos veszélyeket is rejthet magában ós ezekre a figyelmet felhívni a célja jelen soroknak. Az a felfogás, hogy az összes részvények együttes átruházásánál nem részvények, tehát értékpapírok átruházásáról, hanem egyéb ingó, — vagy ingatlan vagyon átruházásáról van szó, valójában azért foglalkoztatja a pénzügyi ható-