Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Évközi változások a házadónál

Dr. Weiszmarín K.: Évközi változások a házadónál. 43 mert az elsőfokú kivetésnél a kivető közegek -a két szobából és konyhából álló házmesterlakás bérértékét az előző évi 200 ar. kor. alapról 300 ar. kor. adóalapra emelik fel. A bérív áttekintésénél megállapította a kir. pénzügyigazgatóság, hogy a házmester-lakással teljesen azonos lakások kö­tött forgalom mellett 600 ar. kor. alappal vannak felvéve, de 'egyúttal megállapította azt íis, hogy a háztulajdonos I. emeleti négyszobás lakása, 1200 ar. kor. adóalappal van felvéve, ugyanakkor, amidőn a IL emeleti tel­jesein azonos lakás tényleges bérjövedelme 2000 ar. kor. 1917. évi ar. kor. adóalappal lett bevallva. A hivatkozott t.-c. fel­hatalmazása, alapján a háamesiterlakás bérértéke méltányosan 400, a háztulajdonos lakásáé 2000 ar. kor. haszonértékre lett felemelve, mely határozatban felvilágosító írásbeli és szóbeli indokolás után felebbező meg is nyugodott. Másik eset: Egy pékmester megfelebbezi lakásának bérértékét. A kir. pénzügy­igazgatóság a kérelmet indokoltnak találja, ellenben ,a bérív felülvizsgálatánál megállapítja, hogy a kivető közeg a műhelyt állandó adómentesnek vette, holott háztulajdonosnak két üz­lettársa vnn, tehát állandó adómentesség nem jár. A hivatko­zott t.-e. alapján, mint a tényállás téves jogi megítélésnek következménye az állandó mentesség megszüntetendő s a mű­hely bérértéke adó alá vonandó volt. ' A PÉXZÜGYIGAZGATÓSÁGNAK -a fentiekben körül­írt felebbezései, illetve revizionális hatásköre tehát nyilván­valóan arra is kiterjed, hogy a netán tévesen megállapított állandó adómentességeket is megszüntesse. Ez az eset tenmé­saetesen ott fordulhat elő, ahol az épületben nemcsak állandó adómentesnek vett, hanem adóköteles vagy esetleg ideiglenesen adómentes épületrészek is vannak, mert ellenkező esetben nem is volna házbirtokosnak mit felebbeznie, s így az ügy nem is kerülhetne a kir. pénzügyigazgatóság megítélése alá. Az 1929. évi XXIII. t.-c, 10. §-ának ezen rendelkezései óriási horderejű nóvumot jelentenek a házadófelebbezéseik juris dictiója terén, s megfelel annak a tág hatáskörnek, mely a felszólamlása bizottságokat a jövedelem és vagyonadó feleb­bezések elbírálásánál megilleti. A szóbanforgó törvénycikknek ezen szakaszra vonatkozó­lag eddig nincs végrehajtási utasítása, és egyrészt ezért, más­részt megfelelő joggyakorlat hiányában igen sok vitás kérdés fog még a jövőben felmerülni vele kapcsolatban. Már is fel­merült a következő kérdés: kir. pénzügyigazgafóságot hatá­rozatának meghozatalában a felebbezési kérelem nem korlá­tozza, tehát az elsőfokú kivetést teljes egészében felülvizs­gálja. Kérdés, van-e joga a másodfokú hatóságnak egy meg nem felebbezett tételt fél javára megváltoztatni? PL: Ház­birtokos megfelebbezi lakásának bérértékét. Házbirtokosnak­saját egyéni cége alatt ugyanazon épületben ipari műhelye van, mely után feltétlenül jár állandó adómentesség. Ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom