Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A malmok általános forgalmi adója

10 i)r. Sztojka Miklós: A malmok ált. fonj. adója. vámörlós enyhébb adótételévé], tehát nem a vámkereset után adóznának, hanem az őrlemények értéke után, mert pl. az 1928/29. termelési kampányban Szegeden a paprikamalmok felőröltek 155 waggon paprikát, amelyből a saját kereskedelmi őrlés egészen jelentéktelen, még egy ivaggonra sem tehető, hiszen pl. Szegeden csupán 2—3 paprikamalmos egyben termelő is. vámolt paprikával sem igen foglalkoznak s"általában a felkészítők terményeit őrlik lel mázsánkénti 15—20 pengős őrlési díjért. III. A vámőrlésnek fentebb ismertetett meghatározása a régi állapottal szemben teljesebb, mert pl. amíg az előző négy gazdasági évben érvényben volt 95.691/1925. VIII. 1). sz. pénzügyminiszteri rendelet 2. §-a a saját háztartás, vagy mezőgazdaság részére való saját gabona felőrléséről szólt "és csak a 3. §. 2. bekezdésében az idegen kereskedelmi őrlés fogalmának meghatározásánál zárójelben történt felsorolásából tűnt ki, hogy az állattartás részére való őrlés is vámőrlés, addig az új rendelet 2. §-a nemcsak a saját háztartást és mezőgazdaságot, hanem az állathizlalást is felemlíti, mint amely célra való őrlés vámőrlésnek tekintendő, tehát az állathizlalást is és pedig bérhizlalás esetébea is. Állathizlalás alatt úgy a mezőgazdasági, mint az ipari hizlalást is értve, szemben a korábbi állapottal. Azelőtt ugyanis a 15.332/1926. P. M. számú körrendelet szerint az ipari hizlalda részére történő őrlés kereskedelmi őrlés volt. Ezen rendelkezés szükségessé vált a 95.691/1925. VIII. b. számú pénzügyminiszteri körrendelet azon szövegénél fogva, mely szerint idegen kereskedelmi őrlés az, ha az őröltető fél (kereskedő, pék stb.) a saját és vámért feldolgozott gabonákból előállított őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságában, vagy hizlaldájában) használja fel, hanem azt, bármely módon forgalomba hozza," holott tulajdonképen az 5600/1924. P. M. számú rendeletben foglalt szöveg érvénybentartása céloztatott továbbra is, mely úgy szólt, hogy ,.kereskedelmi őrlésnek kell tekinteni, ha az őröltető fél (kereskedő... ipari hizlalda stb.) a saját és vámért feldolgozott gabonából előállított őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságában, vagy mezőgazdasági üzeme keretén belül tartott hizlaldájában) használja fel." A folyó gazdasági évre azonban a R. 3. §. 2. bekezdéséiiől is kitűnőleg minden saját hizlalda, tehát ipari hizlalda részére való őröltetés t (darálás) is vámőrlés (darálás). A lényege az, hogy az ily őrlemények ne bocsáttassanak kereskedelmi forgalomba. A vámőrlés ezen alapmeghatározásán kívül a R. 2. §. 1. bekezdése szerint vámőrlés azon eset is, ha a malom nem idegen fél részéről, hanem a malomtulajdonos családja, mezőgazdasága és állattartása részére végez őrlést. Ez következnék