Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - Mérleg és adózás
4 Dr. Erdélyi Sándor: Mérleg és adózás. hogy bárki abból minden nagyobb nehézség nélkül a kereskedő üzleteiről ós vagyoni állapotáról megfelelő áttekintést szerezhessen. A kei eskedelmi ügyleteket nem megkötésekor, hanem amikor azok a vagyonban változást idéznek elő, könyvelik el. Arra nincsenek előírások, hogy az alapkönyvekben milyen időközökben kell könyvelni. A pénztárba rendszeriül naponta kell a változásokat beírni, az alapkönyvekbe pedig oly időközökben, hogy a halogatás vétkes gondatlanságnak ne legyen bélyegezhető. A kereseti adó alaptörvény imperativ rendelkezése szerint, ha az adózó szabályszerű üzleti könyveket vezet, adóalapul szolgáló tiszta jövedelmét a nyereség- és vesztjeségszámla alaján kell megáll api tani a le- és le inem vonható telelek tekintetbevételével. Abban az esetben, ha a nyereség- és veszteségszámla szerint mutatkozó jövedelem, az adózó tényleges viszonyainak meg niem felel, vagy adatai aggályosak, a magyar királyi adóhivatal könyvvizsgálatot rendel, el. Ha pedig az adózó maga kéri könyveinek megvizsgálását, éltben :VA esetben a könyvvizsgálat feltétlenül elrendelendő. A törvény intenciója, hogy a könyvek alapján való, nem pedig a becslés szerint való adóztatás alkalmazandó. Erre enged következtetni, a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet is, amely szerint az általános kereseti adót mindenkor a valóságos tiszta jövedelem után kell fizetni. Ezt azonban csak akkor lehet megállapítani, ha az adózó bevételeiről és kiadásairól pontos könyveket vezet és azokat a pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. Mégis előfordul az, hogy a könyvkivonatok alapján való adóztatást komoly indok nélkül mellőzik és a becslésiszerű kivetést alkalmazzák. Azonban a közigazgatási bíróságnak az az állandó gyakorlata, hogy miniden olyan esetben, amikor az adózónek könyveire alapított bevallását kellő indokolás nélkül a felszólamlási bizottság sem vette figyelembe, a másodfokú megálllapított adót feloldja és a bizottságot új határozat hozatalára utasítja, A legutóbbi adókivetések alkalmával azonban már olyan eljárás is történt, hogy ha. az adóhatóság a bevallást el nem fogadta, az adózókat megidézte és velük a megállapítandó adóalap összegszerűsége tekintetében megalkudott. A TÁRSULATI ADÓ terén egészben vagy részben becslésnek csak akkor lehet helye, ha előzetesen könyvvizsgálatot tartottak. Aggályos társulati adóbevallás esetén tehát, ha a fél felvilágosítása sem képes az aggályt eloszlatna, feltétlenül könyvvizsgálatot kell tartani s csak ennek foganatosítása után lehet helye az egyéb adatok alapján való kivetésnek. Könyvvizsgálat nélkül tehát a társulati adó körében becslés alapján adót kivetni nem lehet. Még akkor sem, ha az adóköteles bevallást még felhívásra sem adott. Helye van azonban a