Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Két törvény

Két törvény. nyolított üzem tartozik s ezenkívül a vállalat maga is köteles bizonyos meghatározott feltételeknek eleget tenni. A kedvezményezett üzemre a t.-c. 1. §-a akképen intézkedik, hogy a szabad hajózást űző magyar tengerhajózási vállalatok a meghatározott hajóik tekintetében egészben vagy részben felmenthetők: 1. a társulati adó és járulékai alól, ha a vállalat a társulati adó alá esik; 2. az általános kereseti adó és járulékai alól, ha a vállalat általános kereseti adó alá. esik, ilyen esetben a vállalat tulajdonosának a hajóból származó jövedelme a jövedelemadó alól, a hajókban lévő vagyona pedig a vagyonadó alól egészen vagy részben szintén felmenthető; 3. az engedélyezésről szóló határozatban megjelölendő más közteher alól; az esetleg később behozandó közterhekre nézve a kedvezmények tartama alatt is lehet felmentést adni; 4. az adómentességben részesülő hajók után a lajstromozási dij alól; 5. ?«z esetben, ha a vállalat részvénytársaság alakjában létesül, a részvénykibocsátási illeték alól és pedig ugy a megalakulásakor, mint a társaság működésének ideje alatt az alaptőke felemelése céljából kibocsátott részvények után. Feltételezzük, hogy az adómentesség kérdése az Olaszországgal történt megállapodások során rendeztetett aként, hogy Olaszország a magyar tengerhajózási vállalatokat nem adóztatja meg azon a jogcímen, hogy a hajózási üzem az olasz államterülethez tartozó Fiúmén keresztül bonyolódik le. Mert ha ez nem történt volna meg, akkor az 1929. évi I. t.-cikkel biztosított adómentességek csak azzal a jelentőséggel bírnának, hogy az érdekelt magyar tengerhajózási vállalatok nem esnek kétszeresen adó alá, amennyiben Magyarország nem él az adóztatás jogával. A törvény 1. §-ának 2. és 4. pontjának szövege nem szabatos. Az a tétel, hogy a „hajókból származó jövedelem" a jövedelem adó alól felmenthető (?), nem elég világos. A törvényhozásnak azt kellett volna kimondani, hogy az adómentességben részesített hajózási üzemből származó jövedelem és az adómentességben részesített hajózási üzem üzemi tőkéje nem esik jövedelemadó, illetőleg vagyonadó alá. Ugyanily értelemben lett volna módosítandó az 1. §. 4. pontja is. 77. Az 1929. évi II. tc. a házadó kivetési kulcsát mérsékelten leszállította. Budapesten 17%, városokban 16%, egyéb helyeken 14%. Méltányos lett volna, hogy kis és nagyközségekben a házadó kulcsa legalább is 12%-ra szállíttatott le. Tudvalevő ugyanis, hogy a községek házosztály adója 1909. évi VI. tc. alapján az egész régi Magyarország területén cca évi 10 millió korona összeget eredményezett. Most az általános házbéradó 2—3. sz. 57