Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

Dr. Túry Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál. mutatkozik, viszont két teljesen azonos gépnek évi értékvesztesége is különböző, ha azok egyike csak a nappali órákban, másika pedig állandóan van üzemben. Már maga ez a körülmény is indokolja azt, hogy az egyes vagyonrészek értékvesztesége egyedileg állapíttassák meg. Ez a megállapítás pedig csak akkor történik helyesen, ha az értékcsökkenést a vagyontárgy beszerzési értékével szemben állapítjuk meg az előrelátható használati időtartam számításba vétele utján ^eredményezett bizonyos százalékban. Ha pl. egy 10.000 pengőért vásárolt gép előrelátható élettartama 20 év és reális számítás mellett feltehető az, hogy az elhasznált gépért még annak eladása esetén 2000 pengőt lehet kapni, akkor 8000 pengő az a veszteség, melynek pótlásáról 20 év alatt gondoskodni kell, vagyis évenként 400 pengőt, tehát a beszerzési értéknek 4%-át kell erre a célra a nyereségből félretenni. A leírási módszer alkalmazása mellett azonban nem jutunk erre az eredményre, mert a leírás összege már a második évben kétségessé fog válni. A vállalat az értékveszteség pótlására értékcsökkenési tartalékot alkothat, de értékleírást is eszközölhet és mindkét módot egy azon évben egymás mellett is alkalmazhatja. (1.441 sz. e. h.) Amennyiben a vállalat tartalékolást és egyidejűleg leírást is eszközöl, együttesen kell bírálni azt, hogy ezeknek a leírásoknak és tartalékolásoknak együttes összege megfelelő-e, (27612/918). Minthogy az értékcsökkenési tartalékalap alkotása elvileg azonos a vagyontárgyak leírásával, a könyvszerű értéken felül pedig leírást eszközölni lehetetben, sem az értékcsökkenési tartalékalap, sem a leírás nem haladhatja meg annak a számlának állagát, amelyben bekövetkezett értékveszteség pótlására hivatva van. Arra nézve, hogy az értékcsökkenést milyen százalékkal lehet számításba venni, konkrét jogszabály nincs. A bírói gyakorlat épületeknél 2, berendezéseknél 10%-ot aggály nélkül elfogad. Ennél magasabb százalékot csak akkor, ha a vállalat oly tényeket igazol, amelyek a magasabb százalék alkalmazását indokolttá teszik. (19.121/925, 18381/927). Az itt kifejtett alapelvek mellett a leírások és tartalékolások alaki kellékére nézve elsősorban azt emelem ki, hogy az értékcsökkenési tartalékalapba utalt, vagy ezen a címen leírt összeget akkor is le kell vonni, ha ezek az összegek a közgyűlés elé terjesztett zárszámadásokban még nem szerepelnek, hanem azokat a közgyűlés, a zárszámadásokban kimutatott nyereségből utalja az alapba, vagy T'rja le (27.611/918). Ami a tartalékolás alanyi jogosultságát illeti, a gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerlések elhasználása által okozott értékcsökkenésre nemcsak a gyári vállalat, hanem minden más részvénytársaság jogosult (1087/91.3); így sanatoriumi vállalat (18515/916), raktározási vállalat (17132/914), 2-3. sz. 55