Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Joggyakorlat. — a kétszeres illetékezés elkerülésének szem előtt tartásával is ujabb illetéket, követelni annál kevésbé lebet mert magának a pénzügyi szabályt alkotó törvénynek rendelkezése alapján kellett a panaszost, mint bitbizományi, tehát korlátolt birtokost a tényekkel szemben is már a hitbizomány megszerzése alkalmával ugy tekinteni, mintha már akkor korlátlan tulajdon jogot szerzett volna. (Közig. bíróság 12040/1928.) Vagyonátruházási 111. 1920: XXXIV. t- c. 113. § Plébánia templom, cisztercita rendház, gymnázium és internátus eéljaira szolgáló ingatlanok kisajátítás útján való megszerzése vagyonátruházási illeték alá esik. (Közig, bíróság 3810/1928. sz.) Alt.forg adó. 4.700/1 £2fr.P.M.iend.3§ Az általányozási időszak tartama alatt, az általányozást megelőző időben kötött hitelügyletekből befolyt bevétel után az általányon felül még külön adót követelni nem lehet. Indokok: A panasszal megtámadott határozat adózóra azért vet ki pótlólag általános forgalmi adót, mert a pénzügyigazgatóság álláspontja szerint, az 1925. évi július 31-e előtti áruszállítások címén fennálló hitelösszegek után a 4700/ 925. P. M. rendelet II. fejezetének 3. §-a értelmében a teljes 3^-os forgalmi adó fizetendő, tekintet nélkül arra, hogy adózó 1925. évi augusztus 1-étől általány utján fizeti adóját és általánya havi 5 millió papirkoronában állapíttatott meg. Az ezt megtámadó panaszt a bíróság alaposnak találja, mert a nyilatkozattételre felkért pénzügyministerium 149.968/927. számú átirata szerint is, az adóáltalányt úgy kell megállapítani, hogy az adózónak az általányozási időszakban elérhető bevételét megközelítse és így nem lehet külön számításba venni azt, hogy a megelőző időben hitelbe történt eladások után esedé38 kes bevételei az általányozás tartama alatt folynak be és a 29.500/92.J. számú rendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amelynek alapján valamely adózót az általányozási időszak tartama alatt ugyanazon üzletéből vagy vállalatából elért bevételeinek egy része után az általányon felül külön adófizetésre lehetne kötelezni. A pénzügyigazgatóság tehát a fentiek szerint helytelenül járt el akkor, a mikor az általányozási időszak tartama alatt hitelügyletekből befolyt bevételek után fizetési meghagyással külön követelte a 3%-os adót. A 4700/925. P. M. rendelet 2. fejezetének 3. Í-a alapján minthogy a kereskedelmi üzlet vitele a hitel és készpénzügyletek összefüggő egymásutánjából áll elő és az átalányozás alá vont bevételben a hitelügyletek eredménye is benne van és ezek után adózó 2% adót az általányozás alapján lerótta, helyes ezen rendelkezés azon megfelelő alkalmazása, hogy a hitel-tételek után az általány mellett az 1% többlet azok bevételekor robandó le, a mint azt adózó az ellenőrzés rendién vitatta is. (Közig, bíróság 4503/192S.) Alt, forg. adé. 1921: XXXXf.t. c. 29. §. Ha a külföldi vállalat belföldül/ munkát végzett, az ezért belföldön kapott ellenszolgáltatástól általános forgalmi adót köteles fizetni. Indokok: A bíróság által eldöntendő az a jogi kérdés, hogy olyan külföldi vállalat, a mely munkateljesítést belföldön végez, ezen belföldön végzett munkateljesítéséin k ellenértéke után forgalmi adó alá vonható-e az esetben is, ha telepe külföldön van és belföldön csak a munkát végző technikai megbízottja, illetve a kifizetést végző és a munka f ellenértékének befizetését elfogadó megbízottja van. A megállapított tényállás szerint ugyanis panaszos cseh-szlovákiai cég, a mely belföldön speciális mélyfúrásokat végzett akként, hogy az ehhez szükséges és szabadalmában álló különleges berendezéseket behozta, a munkahelyen felállította és 1. sz.