Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / Tartalommutató

XIV Oldal 1920: XXXIV. tc. 19. §. A jogügyletnek vagy okiratnak illetékkiszabás céljából történt bejelentésétől számított 5 év eltelte után pótilleték kiszabásának többé már helye nincs. Nincs ennek helye még abban az esetben sem, ha az alapkiszabás a kiigazítási jog fenntartásával történt is, mert ez a fenntartás a törvényben megállapított 5 éves határidő kitolására okul nem szolgálhat. (4806-1926. P. sz. ) 91 1920: XXXIV. tc. 21. §. Ha az egész hagyaték annak az örökös és hagyományosok részére való kiszolgáltatása végett, az örökösödési illeték kifizetésének kötelezettségével a végrendeleti végrehajtónak birtokába került és ő az illetékért felelős az illeték elleni jogorvoslati jog megilleti. (5752-1927. P. sz. ) 324 1920: XXXIV. tc. 40. §. Az a körülmény, hogy a hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet hatósági jóváhagyása nem a szerződés előzetes bemutatásával, hanem az eladásra vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyásának kieszközlése utján bekövetkezett, nem szünteti meg a jóváhagyó hatóságnak az illetékkiszabás céljából való törvényben megállapított bejelentési kötelezettségét. (209631926. P sz. ) 91 1920: XXXIV. tc. 40. §. Az előzetes illetékfizetési kötelezettség a birói árverés utján történő ingatlan szerzéseknél nem áll fenn. (5548. 1928. P. sz. ) 288 1920: XXXIV. tc. 67. §. Az ajándékozási jogügylet meghiúsultnak tekintendő, ha a megajándékozott az ingatlant az ajándékozó beleegyezésével eladja s a vételár nem az eladó, hanem az ajándékozónak fizettetik ki. (7937-1927. P. sz. ) 91 Oldal A szerződést eredetileg érvénytelennek tekinthető akkor is, ha azt a biróság a felek kiegyezése következtében nem az itélet rendelkező részében hanem annak csak indokolásában állapította meg. (1578-1928. P. sz. )... 92 1920: XXXIV. tc. 69. §. Az örökhagyó által még életében adott ajándék értékének a hagyatékhoz való hozzászámitása csak a progressió érvényesítése céljából történhetik még akkor is, ha az ajándékozási illeték még papirkoronában szabatott ki, az örökösödési illeték pedig már aranyalapon állapítandó meg. (13175-1926. P. sz. )... 207 Azt az ajándékozási illeték alá vont ajándékot, melynek haszonélvezetét az ajándékozó magának haláláig fenntartotta, nem lehet öröklési illeték alá is vonni, ha az ajándékozó után örökség nem maradt. (7001-1928. P. sz. )... 285 1920: XXXIV. tc. 80. §. Az örökösök terhére előírt öröklési illeték nyilvántartásba vétele nem tagadható meg azért, mert a hagyatéki ingatlan eladatott, ha a haszonélvezet a vételárra, illetve az azon vásárolt ingatlanra tovább fenntartatik. (5004-1927. P. sz. )...... 90 Az örökösök azon címen, hogy az örökösödésből folyólag haszonélvezettel nem terhelt hagyaték haszonélvezetét kötelezettség nélkül atyjukra ruházzák az örökség után kiszabott illeték nyilvántartásba tételét nem igényelhetik. (6022-1928. P. sz. )...... 324 1920: XXXIV. tc. 83. §. Ha az atyai örökrész kielégítése tekintetében az örökösök kétszer kötöttek egyességet, csak az utóbb kötött egyesség alapul vételével követelhető a vagyonátruházási illeték. (967-1927. P. sz. )...... 92 1920: XXXIV. tc 84. §. Ha az özvegy és az örökösök