Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e
Joggyakorlat. si részperköltség viselésére kötelezte. Ezen ítélet után járó Ítéleti illetéket teljes Összegében a panaszos cég terhére szabták ki azon a ennen, hogy perköltségben a bíróság a panaszos céget marasztalta el. Az itéleíi illetékef csak részben lehetett a panaszos cég terhére fentartani és pedig a következő okokból: Az 1914. évi XLÍII. törvénycikk 55. §-a akként rendelkezik, hogy a kiszabás alapján készpénzben járó határozati illetéket a peres felek olyan arányban kötelesek fizetni, amilyen arányban a határozat rendelkezése értelmében a költségeket viselik; ha pedig a határozat a költségekről nem tesz említést, vagy ha a költségek kölcsönösen meg vannak szüntetve, a határozati illetéket a peres felek i'ele-felerészben kötelesek fizetni. \ jelen esetben a perköltségek tekintetében a bírói ítélet következtében előálló helyzet az, hogy a panaszos cég viselni tartozik saját perköltségén kívül még a felperes részéről felmerült perköltségének egy részét is és pedig abban az arányban, amily arányban a felperesi követelés fizetésére köteleztetett, azaz megfizetni tartozik a felperesi perköltségek 32%-át is. A fentemlített és az itéleíi illeték fizetési kötelezettségére vonatkozó kettős iránya törvényes rendelkezés összeegyeztetéséből folyik, hogy részperköltség megítélése esetében, a részperköltség Anselésében marasztalt peres felet terheli először is az ítéleti illeték fele azon a címen, hogy a saját perköltségét maga tartozik viselni és ezenfelül terheli őt az ítéleti illeték másik fele is olyan arányban, amily arányban a másik peres fél részéről felmerült perköltségek megfizetésében maraszíaltatott. Míg az ítéleti illeték fennmaradó részét a másik peres fél tartozik megfizetni azon a címen, hogy a saját perköltségét részben ő is viselni tartozik. Ehhez képest a részperköltségben joga 1923. szeptember 1-én vagy azután nyílt meg — egyenlővé bezáróan 1925. december 31-ig 3% illetéket szedhessen, minthogy továbbá a törvéiwhozás szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a főváros akkori nehéz gazdasági helyzetére figyelemmel az 3923:XXXI1. tc. életbe lépése — 1923 évi július 1. — után nyomban, élvezhesse a felemelt illetéket a kormány a törvényhozás akaratának megfelelően tette meg a felemelés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést, s ezzel felhatalmazás körét nem lépte tul; ki kellett mondani, hogy a fővárosnak 3% illetékhez van joga mindazon esetekben, melyekben követelési joga, az 1923. szeptember 1-től az 1925. december 31-ig terjedő időben nyílt meg. Ezeket szem előtt tartva az a tény, hogy a 3%-os illeték az idevonatkozó törvényes rendelkezések elíenére az engedelniező leirat kihirdetése előtt — szabatott ki — a székesfővárosnak ehhez az illetékhez va 1 é) jogát érdemben nem érinti. A 3%-os kulcs alkalmazásának nem áll útjában az sem, hogy a felemelés a szabályrendeletbe módosításként be nem iktattatott, mert a törvény hozás a kormányt hatalmazta fel arra, hogy a fővárosi illeték kulcsot a törvényhatóság korábbi kérelmének megfelelően, de csak átmenetileg és ideiglenesen felemelheti a törvényhozás rendelkezésén alapuló kormányintézkedés érvényre emeléséhez tehát a törvényhatóság ujabb határozatára nem volt szükség. (Közig, bíróság 4770/1928. sz.) Vagyonátruhárési Hl. 5001:1924PM.r. Ha az aranykoronánál; megfelelő papírkorona illeték az illeték kötelesek terhére kiszabott, azt a dologi kezestől ujabb aranyalapon való kiszabás utján követelni nem lehet. Indokok: Az illetéket és a bírságot 90—90 fillérre kellett leszállítani, mert a felterjesztett kiszabási iratok szerint a panaszos terhére az 1921. évi július hó 1-ét megelőző időben — 90 fillér illeték és 90 f. bírság összesen 1 K 80 fillérnek (arany) megfelelő 28.500 papírkorona értékű összeg nemcsak kiszabatott és előiratott, hanem ezen öszszeg erejéig a kincstár javára a vétel tárgyául szóigált ingatlanokra 2-3 sz 95