Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. dési illetéket fizetni. Az örökösök a haszonélvezet megváltása lejében kiadóit ingók vagy ingatlanok és Illetőleg kiszolgáltatott tartás ériekétől 5%-os vagyonátruházási illeték fizetésére nem kötelezhetők. (Közig, bíróság- 12730/1927. sz.} Vagyonátruházási ill. 1920: XXXIV. t. c. 98. §. Peregyezség alapján átruházott i nga l tanok haszonéi vezeti joga. n a k fe)> ia rtása vagyonútruházás i illeték alá nem esik. Indokok: Az illeték törléséi kellett elrendelni, mert a felterjesztett iratok és különösen azok között található bírósági periratok szerint a panaszos azt a haszonélvezeti jogot, a mely után terhére a panaszolt illeték kiszabatott, sem öröklés. sem ajándékozás sem pedig valamely más vagyonátruházás utján szerezte, hanem a maga részére abból az alkalomból tartotta fenn, a mikor a gyermekeivel folytatott perben a kir. törvényszék előtt kötött egyezséggel a korábban az ő telekkönyvi tulajdonát képezett irigatlanoka.1 gyermekeire ruházta áí, s így nyilvánvaló, hogy a panaszos részéről az általa gyermekeire átruházott ingatlanokra vonatkozó haszonélvezeti jog fenntartásával ingatlan vagy ingatlan híiszoulévezetének uj szerzése, — a melytől illetéket követelni lehetne — nem történt. (Közig, bíróság 20180/1926. sz.) Vagyonátruházási ill. 1920:XXXIV.t.c 5P01/1924. P. 11. sz. rend. 2. §. 7. A városi ingatlanátmházási illeték elévülési ideje a bekebelezés időpontjával kezdődi!:, ha az illetékhez való jog a szabályrendelet szerint a telekkönyvi bekebelezéssel nyílik meg. II. 192d. július 1-től kezdődőleg a városi ingatlan átruházási illeték is aranykorona alánon jár. III. A székesfőváros! ingatlan átruházási illeték kulcsa 3%, ha az ahhoz való jog 1923 szeptember t-töl 1925. december 31-ig terjedő időben nyilt meg. Indokok: A panaszló első sorban azon az alapon támadja az illetéket, hogy a székesfővárosnak ahhoz való joga elévült, mert a vagyonátruházási jogügylet az 1882. év szeptember 5-én jött létre s ezen időtől számítva a kiszabásig 42 esz tendő telt el. Ez a panasz alaptalan, meri;: a bíróság a székesfőváros tanácsa által adott hivatalos jelentésben előterjesztett és hitelt érdemlő adatokból, különös figyelemmel az 1887. V. tc. azon rendelkezésére, mellyel az állani az általa vett ingatlanra vonatkozóan felmentetett a tóvárosi átira,tásj_ díj alól, továbbá ezen bíróságnak azon átiratási dijra vonatkozóan az 1921. évi 017—1177. sz. szabályrendelet életbelépte előtt hozott harátozataira megállapítja, hogy a fővárosnak már azóban levő jogügylet létrejötte idején is fennállott azon joga, hogy a területen előforduló ingatlan vagyonátruházások után városi átiratási dij címén vagyonátruházási illetékei szedjen és megállapította azt is, hogy a fővárosnak ahhoz az illetékhez való jgoa az ingatlan tulaj donjogának a szerző fél javára történt bekebelezése s az átírás idején nyilt meg. Minthogy a panaszlónak tulajdonjoga az 1924. március 22-én kebelcztetett be az 1882. szeptember 5-én kötött jogügyletlel szerzett ingatlanokra, ezen bekebelezés előtt a főváros az illetékhez való jogát nem érvényesíthette, tehát az elévülési idő az említett tkvi végzés meghozatala előtt meg sem kezdődött. Másodsorban azon az alapon támadja a panasz ló az illetéket, hogy a fővárosnak nem volt joga azt aranykorona alapon s aranykoronában és 3%-os kulcs szerint követelni. A panaszt e részben sem lehetett jogosnak elismerni, mert: a fentebb idézett szabályrendelet 8. §-a szerint a városi illeték alaoiának megállapítására nézve az 1920:XXXTV. tc.-nek az állami illetékre vonatkozó rendelkezései lévén irányadók, az ezen rendelkezéseket módosító később: jpgszabályokal is alkalmazni kell. 2—3 sz 93