Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Lakóház mint ingóság

Kakuk Sándor: Lakóház mint ingóság. elhatározás, ezt pedig tett követte s 1923. évben ezt az előttünk fekvő mintegy 500 kat. hold területet a város egyeseknek kisebb nagyobb terjedelemben bérbeadta. A szerződés főbb pontjai a következők: A bérleti idő 1923. évi november hó 1-étől 2021. évi október hó 31-éig terjedő 98 évre köttetett. Az évi bér a bérbeadott ingatlan forgalmi értékének 4%-a, melyet a bérlő készpénzben, vagy a bérbeadó tetszése szerint búza vagy más .valutába átszámított értékben köteles minden év február elsején egész évre egy összegben megfizetni. Köteles bérlő a bérbe vett házhelyen 1924. évi október hó 31-éig a szabályzatokban előírt lakóházat felépíteni és használatba venni akként, hogy ezáltal a város belterületén a lakásínség enyhítésére egy lakás felszabaduljon. Bérlő a városi tanács előzetes engedélye nélkül a kibérelt földet sem egészben, sem részben álhaszonbérletbe nem adhatja, a felépített házat azonban bérbeadhatja. Ha a bérlő a bérösszeget kikötött időben be nem fizeti, joga van a városnak a bérlőt a bérleménytől minden per nélkül elmozdítani. Bérlő tartozik a bérleményt befásítani. Ezen bérleti szerződés bérlő halálával nem szűnik meg, hanem törvényes örökösödés útján mint beszavatolandó ]Og, a bíróság által elismert örökösök tulajdonába megy át, azonban az örökösök kötelesek a várossal a szerződést megkötni, különben a bérlet kártérítés nélkül elvehető. A bérleti időtartam — 98 év — eltelte után az ingatlanok felett bérbeadó város visszanyeri minden felmondás nélkül rendelkezési jogát, egyben az ingatlanon levő minden beruházás, felépítmény, fásítás stb. a város tulajdonába megy át. Ha a bérlő a szerződési pontokban foglalt bármely feltételnek eleget tenni vonakodik, vagy képes nem lenne, joga lesz a városnak az esedékes bért per útján behajtani. Ezenkívül a városnak még azon joga is fennmarad, hogy a szerződést minden előzetes intés kibocsátása és kártérítési igény nélkül megszűntnek tekintheti, mely esetben a bérlet tárgyát képező ingatlanon levő építmények és egyéb beruházások kártérítés nélkül a város tulajdonaivá válnak." Ezek a szerződés főbb pontjai, amelyek a bérlet jellegét — mondá sétatársam — kidomborítják s amelyekből nyilvánvaló, hogy közönséges bérletről van szó. „A bérleten emelt épületek ingósági minősége azonban csak a bérlet átruházása alkalmával derül ki. Ugyanis sok esetben a bérlő, mikor a kiosztott földön már házat épített, valamely okból a talajbérletét s a felülépítményt átruházza. Természetesen a városi tanács beleegyezésével. Az átruházás a városi tiszti ügyész közbenjöttével történik, aki jegyzőkönyvbe foglalja, hogy a bérlő a bérelt földet a városi tanács utólagos jóváhagyása reményében átengedte utódjának a felépítménnyel stb. együtt. A felépítményért megtérítésül fizet az átvevő kölcsönösen kialkudott összeget. Ehhez a szerződéshez a városi tanács hozzá járul s ekkor a bérletátruházás hatályos. 10. sz 365