Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - A váltóbiztosítéki jelzálogos okiratok illetéke

Dr. Tihanyi Lajos: A váltóbiztosítéki jelzálogos okiratok illetéke. Eddig úgy tudtuk, hogy aki ennyire óvatosan, gondosan, lelkiismeretesen jár el, az legfeljebb csak egy, a kincstár részére való kényszerű készpénzhitelezés kárát viseli, de egy, a jogszabályok téves értelmezéséből származó bírságolás veszélyétől meg van kímélve. Azok a kontroverziák azonban, melyek a váltóbiztosítéki jelzálogos okiratok illetékezése tekintetében a most folyó évben a pénzintézetek gyakorlatával kapcsolatban felmerültek, azt mutatják, hogy világos és félremagyarázhatatlanul szabatos illetékszabályok híján lelkiismeretesség, óvatosság, gondosság pontos fizetés a polgárt az illetékezés terén még csak a súyosabb károsodástól sem mentesítheti. Az 1925. évi IX. törvénycikk 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1925. évi 902. P. M. számú rendelet az olyan okiratok illetékét, mely okiratokban „a kiállító a neki vagy másnak engedélyezett vagy kilátásba helyezett váltóhitel biztosítása céljából ingalant jelzálogul leköt", 1 pengő 60 fillér (20.000 K.) állandó összegű illetékben állapítja meg. De „a kedvezményes illetéktétel alkalmazásának az a feltétele, hogy a jelzálogkötési okirat külföldi hitelező, vagy pedig belföldi pénzintézet javára legyen kiállítva s hogy a jelzáloglekötés a hitel keretében leszámítolt váltóknak, váltófedezet mellett folyósított kölcsönöknek, ezek kamatainak, az esetleges költségnek és a váltóhitellel kapcsolatban esetleg vállalt járulékos kötelezettségeknek (pl. az ingatlannak tűzkár ellen való biztosítása iránt vállalt kötelességnek) biztosításán kívül más kötelezettség biztosítására ne terjedjen ki." S ugyanily illeték alá esik az ily jelzálogjog kitörlését megengedő, de a követelés kiegyenlítésének elismerését nem tartalmazó okirat is. Az egyes adók és illetékek mérsékléséről szóló 1927. évi V. törvénycikkben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 1927. évi 68.200. P. M. számú rendelet 10. §-a e kedvezményes illetéktételt megszüntetni látszik, midőn kimondja, hogy a jelzálogot alapító okirat után 0'5% illetéket kell leróni s hogy ez a 0*5%-os illeték jár akkor is, ha a jelzálogjogot bármilyen hitel, vagy általában bármilyen a jövőben keletkező, vagy keletkezhető követelések biztosítására alapítják meg. E rendelet 10. §-a ilyen értelmezésének azonban még a lehetőségét is kizárja annak 26. §-a, mely kategorikusan jelenti: „Ez a rendelet a fennálló illetékmentességeket és illetékkedvezményeket nem érinti." A törvénynek s a rendeleteknek kétséget kizáró e világos rendelkezései dacára is nagy riadalmat okozottt a pénzintézetek körében a folyó évben kibocsátott 32.744. 1928/VIII. számú pénzügyminiszteri körrendelet, melyben egy olyan felfogás látszott kifejezésre jutni, amelyik szerint bírság fenyegeti azt a pénzintézetet, amely a kedvezményes illetéktételt olyan váltóbiztosítéki okiratra vette igénybe, mely nem csupán keretbiztosítéki jelzálogjog alapítására irányult, vagy amely a jelzálogjogot nem közvetlen váltókölcsön, hanem csupán váltókkal fedezett folyó318 8—9. SZ.