Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / Tartalommutató

V Oldal ség közé tartozik. P. sz.) . . . . (17.957/1926. 265 1922 : XXII. t.-c. 19. §. Épülőfélben levő házba a közismert lakásínség idején beállott kényszerűségből történt beköltözés az épület használatbavételének nem tekinthető. (13.496. 1925. P. sz.) 186 Azért, mert az épület csak kátránylemezzel fedetett be, nem lehet azt állítani, hogy az még nem kész. mert ez a körülmény a háznak használatba vételét nem gátolja s így azt az ideiglenes házadómentességi kérvény késedelmes benyújtásának igazolásául sem lehet elfogadni. (7.499/1925. P. sz.) 265 200/1925. H. Ö. 28. §. A bérbeadás útján hasznosított kiadatlan bútorozott szoba nem üres lakrész, a házadó helyesbítése tehát ezen a címen nem igényelhető. (20.257/1925. P. sz.) 186 1923 : XXXIV. t.-c, 2. §. Az 1923 : XXXIV. t.-c. alapján igényelt házadómentesség tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozat ellen nem panasznak, hanem a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. (1.603/1926. P. sz.) . . 4. Társulati adóhoz. 1922 :XXIV, t.-c. 1. §. A községi üzemek akkor is önmagukban önálló adóalanyokat alkotnak, ha együttesen vannak cégjegyezve. (15.519/1925. P. sz.) 186 263 1922 :XXIVS 14. §. 4. p. Családi részvénytársaságoknál a tagok részére juttatott ingyenes előnynek minősül a magánjogi kötelezettség nélkül nyuitott szolgáltatás. (23.550/1926. P. sz.) 383 1922 : XXIV. t.-c, 14. §. 18, p. Nyilvános számadásra kötelezett vállalat jogosult külföldi valutatartozásainak értékelésénél a mérlegzárás napján túl bekövetkezhető értékemelkedést is számításba venni és erre is tartalékolni. (3.617/1926. P sz.) 263 Oldal Újonnan alakult részvénytársaság az első évi mérlegben kitüntetett árukészletét vagy beszerzési árban, vagy a forgalmi érték 80%-ával köteles felvenni és nem igényelheti azt a kedvezményt, hogy árukészlete egy részét előző évi beszerzési árban értékelhesse. (2.646/1926. P. sz.) 384 1922 : XXIV. t.-c. 20. §. Biztosító vállalatoknál a kárbiztosítási díjtartalék a saját tőkéhez számítandó, ellenben a jégkárbiztosítási kockázat díjtartalék nem számítható a saját tőkéhez. (13.835/1926. P. sz.) 385 Nyereségáthozat nem számítható a saját tőkéhez. (2.647/1926. P. . sz.) 385 T. H. Ö. 4. §. (2—3). Cseh, lengyel és osztrák értékpapírokból eredő jövedelem nem mentes a társulati adó alól. (24.318/1926. P. sz.) 385 T. H. Ö. 13. §. 14. p. Külföldi valutatartozásnak a mérlegben az előző évi koronaértékkel történt átvezetése által akkor sem keletkezik adóköteles titkos tartalék, ha a magyar korona értékének időközi emelkedése, illetve az illető külföldi valuta időközi romlása mellett ez a külföldi tartozás a mérlegkészítés idejében már kisebb magyar koronaösszeget képvisel. (16.650/1926. P. sz.) . A vállalat átmeneti tételként csak az üzletévről szereplő adóhátralékokat veheti fel; amennyiben e tényleges kincstári tartozásánál magasabb összeget vesz fel, ez a többlet még akkor is tartaléknak minősül, ha a többlet előző, vagy következő évi adótartozás fedezésére szolgál. (3.620/1926. P. sz.) . . . T. H. Ö. 15. §, (1) 6. p. Felpénz fogalma alá esik társaságok egyesülése esetében az a vagyontöbblet is, amely a beolvadó társaság tényleges vagyona és a beolvasztó társaság által kiadott részvények névértéke között mutatkozik (12.625/1926. P. sz.) .... 59 60 61