Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Rokkant ellátási adó. A hitelt érdemlő módon indokolandó igazolási kérelmet ebben az esetben a fellebbezéssel együtt 15 nap alatt kell beadni attól a naptól számítva, amelyen a fellebbezés legkésőbb beadható lett volna, vagy ha az akadály csak később szűnt meg, amelyen az megszűnt. A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után azonban igazolási kérelmet többé nem lehet előterjeszteni. El nem hárítható az olyan akadály, amely az adózót önhibáján kívül gátoja a fellebbezés beadásában és az adózó ezt a gátló körülményt a kefiő gondosság dacára nem tudja megelőzni, illetőleg megszüntetni, ilyen el nem hárítható akadály például az adózónak legalább 15 napon át tartó betegsége, vagy külföldön való távolléte, de csakis abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt nem volt olyan helyettese, alkalmazottja, avagy megbízottja, aki az üzleti ügyeit lebonyolította, illetőleg a vagyonát kezelte, ügy, hogy az említett idő alatt az üzlet avagy a vagyon kezelése is szünetelt. A pénzügyigazgatóságnak a rokkantellátási adó jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak (1896 : XXVI t.-c.) van helye. A panasznak halasztó hatálya nincsen. A panaszt a pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani. A fellebbezést élkésés miatt visszautasító, valamint az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen szintén a m. kir. közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. Adócsalás. Adócsalást követ el az: 1. aki a bejelentésében, vagy beadványában — ideértve a jogorvoslatot is, — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valótlan oly nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas: 2 aki a bejelentésében, vagy beadványában — ideértve a jogorvoslatot is — avagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában általa ismert adatot az adó megrövidítésére irányuló szándékból elhallgat; 3. aki a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet, illetőleg adókedvezményt vesz igénybe. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. Az alapadóra nézve elkövetett adócsalás, illetőleg jövedéki kihágás miatt kiszabandó pénzbüntetés megállapításakor a megrövidített vagy veszélyeztetett rokkantellátási adót is számításba kell venni. Az adócsalás vétsége és bűntette miatt az eljárás annak a kir. törvényszéknek hatáskörébe és illetékességéhez tartozik, amelynek területén a veszélyeztetett adótartozás megállapítására jogosult m. kir. adóhivatal székhelye van. A m. kir. adóhivatal a nyomozás eredményéhez képest gondoskodik a rokkantellátási adó kivetéséről és előírásáról, azután az iratokat a pénzügyigazgatósághoz terjeszti fel, amely a veszélyeztetett vagy megrövidített adó összegének kitüntetésével megteszi a feljelentést az illetékes kir.