Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Nemzetszaporítási szempontok érvényesítése az adóztatásnál
Dr. Oyombola Gyula: Semzetszaporítási szempontok az adóztatásnál. szociális jövedelem után rovatnék meg: vagyis csak akkor, ha jövedelme az össz családtagoknak már nem csak tengődésére, de bizonyos fokig emberibb megélhetésére is elegendő volna. A családtagok számától kellene tehát a kezdőalap nagyságát is függővé tenni és csakis a családtagszám figyelembe vétele mellett megállapított kezdőalaptól felfelé kellene alkalmaznunk a már előbb kifejtettek szerint megállapítandó, a családtagszámot ismét teljesen figyelembe vevő adótételeket. Hogy azután a szociális megkülönböztetés mely adóalap nagyságnál — esetleg: nagyságoknál — szűnjék meg, külön megvitatás tárgyát képezhetné. Az én véleményem szerint addig kellene terjednie, ameddig a szociális megkülönböztetés még valamelyes értékkel, hatóképességgel bírhat Az előbb említett két újítás szerintem a szociális igazságosságot sokkal jobban közelítené meg, mint történik ez jelen adóztatásunknál. E mellett nemzetszaporítási szempontból is a legtöbb esetben jótékonyabb hatással bírna. jelenlegi helyzetünk adta köteles faj védelmi politikánknak azonban nem szabad ennyivel beérnie. A jelzett újítási tervek esetleges bevezetése mellett a fajszaporítási ösztökélő és kvázi fenyítő erő nem minden esetben szolgálhatná kellőképen ez említett szempontot is, mert hiszen nemcsak gyermekekből, de felmenőkből és oldalrokonokból stb. is áll a gazdasági egység, melynek jövedelme után a családfő jövedelemadót fizet. Ezeknek a nem gyermek családtagoknak száma pedig csak inkább általános, mintsem fajszociális szempontból fontos, hogy az adóztatásnál figyelembe vétessék. Ha például egy öttagú egygyermekes családot is csak úgy rovunk meg jövedelemadóval, mint egy szintén öttagú, de háromgyermekes famíliát: akkor nyilvánvalóvá válik, hogy fajszociális szempontból még az említeti két szempont bevezetése sem elegendő. Ka tehát komolyan akarjuk, hogy az általános szociális szempontok mellett a faji szaporítási tendencia is kellőképen érvényesüljön, ez új szempontból is megfelelően differálnunk kell. A íajszaporítási törekvések szükségességénél csak arra akarok rámutatni, hogy a ze célt szolgáló megkülönböztetésnek erőteljesnek, hathatósnak keil lennie. Míg az általános szociális szempontok kiterjedtebb érvényesítésének javaslataiban csak arra törekedtem, hogy a szociális elveknek megfelelőbb keresztül vitelével az igazságosabbság,, a méltányosabbság inkább kifejezést nyerhessen és nem fejtegettem azt, hogy a létrejövő adótétel-difierenciák mily súlyossággal bírjanak: addig a íajszociális probléma általam kifejtendő jövedelmadóztatási megoldási tervezetében n egkülönböztetések hatékonyságára, azok erőteljességére kívánnám a hangsúlyt helyezni. Természetesen érvényesíteni kívánnám az általános szocialitás kiterjesztésénél követett előbb említett elvemet is. Tehát a fajszaporítási szempontokat szolgáló adóztatási tervezetemben is megmaradnak a változó kezdőalapok és az összes családtagokat figyelembe vevő, megkülönböztető adóztatási mód. Ezek mellett azonban külön megrovásban részesítem 1f). <S7 433
