Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A iri, kir. közigazgatási bíróság jogegységi tanácsának megállapodásai. 1922. évi nyereségtöbblet alapján, de az 1923. évre köteles a vállalat az, 1922: XXIV. t.-c. 23-—26. §-ai szerint fizetni, tehát kétszeres adóztatásról nem lehet szó, mert csak az adóalapok azonosok, de az adó nem egyazon időre fizettetik és nem egyazon adó vettetik ki. A vitatott kérdés az, hogy az a vállalat, amelynek üzleti éve a naptári évvel nem azonos, tartozik-e az 1922/23. üzleti évben, vagyis a kilencedik nyereségtöbblet-adóköteles évben elért nyereségtöbblete után a nyereségtöbbletadót megfizetni. Az 1916: XXIX. t.-c, az 1918 : IX. t.-c. 10. §-ának és az 1920 : XXIII. t.-c. 68. §-ának rendelkezéseiből következik, hogy a törvényhozás szándéka az volt, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kilenc évre fizessenek nyereségtöbbletadót, tekintet nélkül arra, hogy üzleti évük a naptári évvel azonos-e, ami természetes is, mert nem lehet az adókötelezettség mértékét függővé tenni attól a körülménytől, hogy a vállalat számadásait minő időpontban zárja le. Nincsen törvényes alap arra, hogy ezek a vállalatok a kilencedik (hadi) üzletév nyereségtöbbletadójának megfizetése alól felmentessenek azért, mert mérlegüket december 31-ike után készítik, holott a nyereségtöbbletadó kivetése az 1922/23. üzleti évben elért nyereségtöbblet után ezen vállalatok terhére is_ az 1920 : XXIII. t.-c. 68. §*-a alapján foganatosított visszamenőleges adóztatás, amely az 1922:XXIV. t.-c. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint történik. A kétszeres megadóztatás esete ezeknél sem forog fenn, mert a társulati adópótlékot 1923. évre fizetik, a nyereségtöbbletadót pedig visszamenőleg a kilencedik (1922/23.) hadi üzleti évre. A törvény kifejezett rendelkezésének hiányában az egyenlő elbánás elvétől eltérni nem szabad és ezért azokat a vállalatokat is kötelezni kell arra, hogy a kilencedik évre a nyereségtöbbletadót megfizessék, amelyeknek üzleti éve a naptári évvel nem azonos és ezek a vállalatok a kilencedik (hadi) üzletévre a nyereségtöbbletadót a vrnatkozó törvények és szabályok rendelkezései alapján az 1922/23. üzleti évben elért nyereségtöbblet után tartoznak megfizetni. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK Őrlési adó. 5.600/1924. P. M. sz. rend. XI. Kérdés. Környékünkön földbirtokoso' akik tudtunkkal iparigazolvánnyal nem rendelkeznek — sertéshízlalással foglalkoznak eladás céljából1. Az ezeknek végzett darálás vám- vagy kereskedelmi darálás-e? Válasz: E kérdésre a malmoknak az 1925/26. termelési évben való általános forgalmi adózása tárgyában kiadott 95.691/1925. sz. P. M. körrendelet magyarázataképen a m. kir. pénzügyminisztérium által f. é. január hó 25-én 15.332/1926. szám alatt kiadott körrendelet ad kellő útbaigazítást, kimondván, hogy ha a daráló és a hizlalda tulajdonosa nem egy és ugyanaz a természetes vagy jogi személy (ez az Önök esete), a hizlalda részére végzett darálás általános forgalmi adó alá esik. Ez a darálás vámőrlésnek tekintendő az 1925 évi 95.691. sz. említett P. M. körrendelet 2. §-a alapján abban az esetben, ha az a mezőgazdasági hizlalda részére történt s a for326 7—8. sz.