Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A m. kir. közigazgatási bíróság jogegységi tanácsának megállapodásai. idejüieg a régi részvények névértékét felemeli és terv szerint, vagyis a régi részvényesek és az új részvényjegyzők hozzájárulásával, a befizetés kifejezetten azzal a rendeltetéssé: történik, hogy a befizetett összeg egy része a régi részvények névértékének felemelésére fordítandó, az a részösszeg nem tekinthető a részvénytársaság vagyonába kerülő oly értéknek, mely felett az szabadon rendelkezhetnék, vagyis amelyet a társaság vagyonából számolnak át az alaptökére, hanem olyannak, amelynek befizetése közvetlenül a régi részvények névértékének felemelésével szaporított alaptőkére történik. Következésképen az új részvények kibocsátása és a régi részvények névértékének felemelése oly egységes ügyletnek minősül, amely egységes értékalapon illetékelendő. 124. sz. megállapodás. Ha az adózó félnek az általános kereseti adó kivetése elleni, az 1922 : XXIII. t.-c. 31. §-a értelmében gyakorolható fellebbezési joga még a 7.500/1924. sz. P. M. R. 8. §-ának életbeléptetése előtt megnyílt, ezt a jogát a rendelet életbeléptetése után is a jövedelemadó elleni fellebbezésével kapcsolatban gyakorolhatja. Indokok: Az 1922 : XXIII. t.-c. 31. §-a szerint az általános kereseti adó kivetése elleni fellebbezést a jövedelemadó elleni fellebbezéssel kapcsolatban lehet beadni. A 7.500/1924. P. M. P. 8. §-a ezzel szemben kimondja, hogy az általános kereseti adó kivetése sorar megállapított jövedelem helyessége és jogossága ellen a jövedelemadó kivetése során jogorvoslattal élni nem lehet. A magyar királyi közigazgatási bíróság megítélése szerint ez az utóbbi rendelke z c s nem 2. Ikalmazható oly esetben, midőn az adózó félnek az általános kereseti adó kivetése elleni fellebbezéshez való joga még az 1922 : XXIII. t.-c. 31. §-ának hatáiybanlétc idejében megnyílt, mert az idézett szakasz lényegileg az általános kereseti adó elleni fellebbezési határidőt hoszszabbította meg. a jövedelmi ado ellen használható fellebbezési határidő lejártáig, a fél tehát jogszerűen halaszthatta el az általános kereseti adó elleni fellebbezésének beadását az akkor hatályban levő törvényben meghatározott határidő végéig és ettől a szerzett jogától a később életbelépett jogszabály alapján meg nem fosztható. 125. sz. megállapodás. A kereskedők és iparűzők által kiállított saját kereskedelmi vagy ipuriizletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelekre az ül. díjj. 59. t. 4. pontja első bekezdésében megállapított feltételes illetékmentességet nem szünteti meg, ha a levélen az aláírást, cégaláírást tanuk előtt előttemezik, vagy közjegyző hitelesiti. Indokok: A kereskedelmi forgalom lebonyolításának egyik főeszköze a kereskedelmi levelezés. A kereskedelmi forgalom megkönnyítését, előmozdítását célozza tehát az ill'. díjj. 59. t. 4. ;pont első bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a kereskedők és iparüzök által saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára venatkozó jokügyletet tartalmazó levelek feltételesen illetékmentesek. Illetékkötelezettekkc csak akkor válnak, ha bíróságok előtt vagy más hivatalos célokra használtatnak. Ennek a mentességnek szempontjából tehát a lényeges az irat Icvélíormája, míg a bizonyító erő mérve a mentességet nem érinti. Mint perbeli bizonyíték az egyszerű levél is okiratnak minősül és a ppt. 317. § értelmében a kereskedelmi levél teljes bizonyítékul szolgál, ha cégaláírással van ellátva. Mindezekből következik, hogy a keres7—3. sz. 323