Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A mezőgazü. ingatlanok 1925. évi jövedelmének megállapítása az 1926. évre. még ott is, ahol a jövedelem emelkedése számottevő, az adó csak igen mérsékelt emelkedést mutat. Az eddigi kivetéseknél azzal szokták megokolni a lehetetlenül alacsony, a tényleges jövedelmet meg sem közelítő bevallásokat, hogy az elviselhetetlenül magas adókulcsok ellensúlyozása céljából a valóságos jövedelemnek csak egy részét lehet bevallani s a kivető hatóságok, de különösen az adófelszólamlási bizottságok gyakran azért nem állapították meg a valóságos jövedelmeket, mert az így kivethető adó az adózó anyagi romlására vezethetett vo,lna. Minthogy az új adókulcsok már lényegesen mérsékeltettek, különös gondot kell fordítani arra, hogy az ilyen, mondhatni túlzott jóindulatú, de a többi adózóra való tekintettel, igazságtalan és helytelen megállapítások alapos vizsgálat alá vétessenek és a tényleges jövedelemnek megfelelőbb, helyes jövedelemmegállapítások történjenek. Viszont sohasem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az adó alapja csak a tényleges jövedelem lehert, és indokolatlan emelésektől lehetőleg tartózkodni kell. Különösen figyelmeztetem az igazgatóságokat arra, hogy a legkisebb adózóknál erőltetett becslésekkel elért pár koronás adótöbblet nem ér fel azzal az elégedetlenséggel, amelyet az általános adóemelés okoz, amely elégedetlenség növelésére különösen alkalmas az, ha egyes adózókra nézve a téves kivetés a felzúdulás következtében netalán elrendelt vizsgálat során tényleg megállapíttatik. Tudomásomra jutott ugyanis o,lyan eset, amikor az előadó maga is tudatában volt annak, hogy a kivetés helytelen, mégis megcsinálta azért, mert abban a felfogásban volt, hogy később úgy is kell valami engedményt tenni, az engedményt tehát előzetesen a túlzott kivetéssel vélte elháríthatónak. Előre is figyelmeztetem a pénzügyi hatóságokat, hogy amennyiben a felülvizsgálatok során ilyen eset tudomásomra jutna, az illető előadóval szemben a legszigorúbban fogok eljárni. Ezek előrebocsátása után a földbirtok jövedelmének megállapítása során követendő elveket a következőkben szabályozom: 1. A mezőgazdasági ingatlanok jövedelmének becslésére nézve az érdekképviseletekkel nem tudtam olyan eljárásra nézve megállapodást létesíteni, amely eljárás alkalmas volna arra, hogy úgy a kincstár érdekeit minden irányban biztosítsa, vajamint az érdekeltek részéről is általában megnyugtatónak ismertetett volna el. Ennélfogva ezúttal eltekintek attól, hogy -a mezőgazdasági ingatlanok jövedelmei az eredetileg tervezett módon, rendes becslés útján állapíttassanak meg, hanem az eljárás egyszerűsítése céljából elrendelem, hogy mindazokban az esetekben, amidőn a saját kezelésben lévő mezőgazdasági ingatlanok jövedelmét a jövedelem- és vagyonadóról szóló hivatalos összeállítás 49. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (36) bekezdése értelmében becslés útján kell megállapítani, a 100. holdnál nem nagyobb ingatlanoknál az adóalapokat az 1925. évi .b7.845. számú rendeletemhez csatolt táblázat alapján kell megállapítani és pedig olyképpen, hogy az ott felsorolt adóalapokat, figyelemmel az 1925. évi kedvezőbb terméseredmé294