Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

A társulati adónak a pengömérfeg alapján való kivetésének szabályozása. meg. A mult évi készletnek megfelelő mennyiség tekintetében a vállalatokat csak az a jog illeti meg, hogy amennyiben a forgalmi érték az előző évi mérleg szerinti értéknél is kisebb, ezt a forgalmi értéket alkalmazzák. Első üzleti évük üzlet eredménye alapján adózó vállalatok adóztatásánál a készletek összehasonlításának alapjául az előző év végi készlet helyett az első üzleti év megnyitó készlete szolgál. Adómentes tartalékolás. Az 1925. évi 7.000. P. M. számú rendelet 2. §-a értelmében a megnyitómérlegben a cselekvő vagyon értékelése értékcsökkenési tartalékalap beállítása mellett is fogantosítható. a nyugdijkötelezettségnek egészben vagy részben való fedezésére pedig a szenvedő vagyon tételei közé nyugdíjtartalékot lehet beállítani. Ezek a tartalékok csupán rendeltetésellenes felhasználás esetében adókötelesek. Az épületektől eltekintve egyéb vagyontárgyaknál az értékcsökkenési leírás és tartalékolás rendszerinti és külön bizonyítás nélkül elfogadható mérve 10% lehet. Az 1925. évi 7.000. P. M. számú rendelet 2. §. értelmében a .megnyitómérleget a megelőző mérlegekben foganatosított értékelésekre és leírásokra való tekintet nélkül kell összeállítani, 42. §-ának harmadik bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a megnyitómérleget követő első zárómérleg alapján történő adóztatásnál a megnyitómérleg előtt készített záróleltár és zárómérleg adatait felhasználni nem szabad. Ebből következik, hogy az eddig bármely célra és bármily feltétel vagy kikötés mellett adómentesen létesített tartalékokat, az azokat többé fel nem tüntető megnyitómérleggel elszámoltaknak kell tekinteni és azoknak a megnyitómérlegből történt elhagyása, mint rendeltetésellenes vagy a feltételeknek meg nem felelő felhasználás utólagos adó alá vonásra okul nem szolgálhat. Ide tartoznak különösen a nyugdíjtartalékok, az értékcsökkenési tartalékok, a háramlási tartalékok, a szabadalmi jog értékcsökkenésére létesített tartalékok, a behajthatatlan és kétes követelések tartalékai, az idegen pénznemhez szóló tartozásokból eredhető veszteségek tartalékai, az értékpapírok és értékek árfolyamveszteségi tartalékai, a külföldi üzlettelek értékesítéséből befolyt vételárból létesített tartalékok, a felújítási tartalékok. Ez a rendelkezése nem alkalmazható azonban azokra a tartalékokra, melyeknek adómentesen való létesítésére a pénzügyminiszter kivételesen adott engedélyt, mert ezek a tartalékok adómentesen csak arra a célra használhatók fel, amelyre létesítésük engedélyeztetett. A háramlás alá kerülő vagyon értékéből eszközlendő további leírások és tartalékolások csak addig a mérvig adómentesek, amely ezen vagyon a megnyitómérleg forduló napján mutatkozó tényleges időpcntbeli értékének megfelel. 289