Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

Dr. Nerád B.: A kökig, bíróságnak az ott. forg. adónál követett gyakorlata. Áruért átengedett jogok vagy javak mint ellenértékek vonandák adó alá. (12.780/1924. P.) Az a körülmény, hogy a munkateljesítmény értékét egy másik munkateljesítmény képezte, az adókötelezettségen nem változtat. (23.693 1923. P.) Csere is csak akkor tárgya a forgalmi adónak, ha az önálló kereseti tevékenység körében bonyolíttatik le. (15.358 1925. P.) Nem minősül cserekereskedésnek az olyan ügyletsorozat, amelyben az olajkereskedő áruit gabonáért szerzi be, s nem követelhető tőle külön forgalmi adó akkor sem, amidőn az ugyancsak gabonáért eladott saját cikkeiért befolyó gábonabevételét pénzzé átváltoztatja. (251 1926. P.) Az az iparos, aki készítményét részben a vevő által hozott nyersanyag fejében szolgáltatja ki, nemcsak a külön felszámított kikészítési munkadíj, hanem a megvett áru teljes értéke után tartozik forgalmi adót fizetni. (325 1925. P.) 4. Bizományosok adóalapja. Megbízásból és nem viszontelárusításképen, avagy bizományi elárusításként eszközölt eladás nem áruszállítás, hanem munkateljesítés, ennélfogva az ált. forg. adót csak a megbízói jutalékok, és nem az elárusításból származó nyersbevétel alapján kell megfizetni. (IS.071 1923. P.) Az ügynöki és közvetítői minőséget levelezéssel és elszámolással igazolni kell. (20.846 1923. P.) A bizományosi adókedvezmény igényléséhez az összes üzleti események feltárása és igazolása szükséges. (20.460/1923. P.) Bizonyítottan bizományi üzletekkel foglalkozót jogosan illeti meg a jutalék szerinti adózás kedvezménye akkor is, ha az elért felár őt illeti meg. Az idevágó 255 1925. P. sz. ítélet indokolása így hangzik: Adózó félre a panasszal megtámadott adó azon az alapon lett kivetve, mert a G.-féle ásványolajtermék behozatali részvénytársaság szolnoki cég megbízásából forgalomba hozott petróleum eladásából elért bevétele után az általános-forgalmi adót lenem rótta, hanem az adót mint bizományos csak a megbízó által limitált és a tényleges eladási ár közötti különbözet, mint bizományi jutalék után rótta le, holott a részvénytársasággal kötött feláras ügylet a K. T. 368. §-a szerint bizományi ügyletnek nem tekinthető. A kivetés ellen irányuló panaszt jogosnak kellett elismerni, mert a csatolt levél tanusága, de a különben nem is vitás tényállás szerint panaszos fél a részvénytársaság által forgalomban hozott petróleumot saját nevében ugyan, de a r.-t. megbízásából ennek számlájára adta el és a létrejött megállapodás értelmében jutalékát a r.-t. által limitált minimális és az általa elért tényleges eladási ár közötti különbözet képezte, amely megállapodás a fönthivatkozott törvényhelyen szabályozott bizományi ügylet összes ismérveit kimeríti és ennek érvényét az a körülmény, hogy a bizományi jutalék előre meghatározott százalékban nem lett megállapítva, nem érinti, mert ilyen érvényességi feltételt a fönti törvény 377. §-a nem tartalmaz, sőt a bizományi jutalék szabályozását szabad megegyezés tárgyává teszi; s mert ezek szerint panaszos mint bizományos a 130.000 1921. sz. p. ü. m. végr.-ut. 7 —fi. 283