Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből
Körösi Lajos: Egyenes adóügyeink köréből. bevallás alapján az illető köztisztviselőknek a felekkel való írásos vagy szóbeli póttárgyalásokra — az immár jelentékenyen megcsökkentetí személyzeti létszám miatt — legtöbbször nem jut idejük és az ilyen, sok helyütt ezer ineg ezer kétesértékü adóbevallás nem egyszer érthetetlen és megfejthetetlen adatait az adókiszámítási tervezetek készítésénél könnyen figyelmen kívül hagyják. Sajnos, csak ily formán eshetett meg, hogy a legtöbb helyen állandóan túlterhelt javaslatkészítőknek krétája gyakran oly vastagon fogott, hogy az illetők később nem egyszer maguk is bámultak felületesen készített, nem éppen remek művökön. A legtöbbnyire téves avagy hiányos adóbevallások utasításszerűén előírt véleményezése egyfelől a községi (városi), másfelől az összeíró közegek (esetleg bizottságok) nem könnyű, de igen fontos fejadata volt, akik kötelességszerűen igyekeztek ugyan az adóbevallások tévedéseit, illetve hiányait a legjobb tudomásuk vagy a rendelkezésükre álló adatok alapján indokoltan pótoltatni, esetleg véleményezésükkel helyesbíteni, de ez az eljárásuk csak igen ritka esetben találhatta fején a szöget. Valószínűleg ebben rejlik az oka az 192^. évi 20.500. sz. p. ü. min. körrendelet 13. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak, hogy t. i. az; 19L6. évi adókivetés során az össze•író bizottságok már nem végeztek összeírási munkálatokat. Az itt felsorolt hiányok éis helytelenségek, esetleg szabálytalanságok lehető megelőzése és alapos kiküszöbölése végett jövőre igen célszerűnek tartanám, ha az adóalanyok és adótárgyak évenkénti szabályszerű összeírása, az adóbevallásoknak az év folyamán rendszeres gyüjtéise, valamint azok hiányainak szakszerű és gyors pótoltatása mindenütt és elengedhetetlenül csak szakértő pénzügyi tisztviselők közbejöttével és hathatós ellenőrzésével történnék. Csak ilyen előzetes éls szakszerű eljárás mellett lehet alaposan remélni, hogy úgy az adózók, mint a községi elöljáróságok, valamint a városi és kir. adóhivatalok, nemkülönben a jogorvoslati hatóságok rövidesen számos olyan eddigi munkatehertől és akadálytól menekülnének, amelyek a gyors és helyes pénzügyi közigazgatást és bíráskodást úgyszólván évről-évre és állandóan zavarták s tulajdonképeni feladatuk teljesítésében nem egyszer meg is gátolták, különösen pedig az egyébként alaposan ítélkező m. kir. közigazgatási bíróság gyors működését számos esetben akadályozták. Ebben rejlik az oka annak, hogy a kivetett adók jogerőre emelkedése, főleg a m. kir. közigazgatási bírósághoz sok esetben nem valami nagy gyorsasággal, sőt itt-ott késedelmesen is felterjesztett hatósági és magán panasziratok érdemi tárgyalása és elintézése hosszabb időre elhúzódott. Így történt, hogy ennek folytán, tekintettel arra a nem éppen kifogástalan, de törvényes rendelkezésre, hogy a bírósághoz intézett panaszok a közigazgatási végrehajtást meg nem gátolták, a téves alapon vagy helytelenül kivetett adókövetelések legtöbbnyire könyörtelen behajtása miatt az érdekelt adózók számos esetben igen érzékeny, sőt helyrehozhatlan anyagi kárt is szenvedtek, illetve szenvedhetnek a III. fokon még 262 7 8 sz.