Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1. szám - A végleges felértékelési rendelet
Dr. Katona Lajos: A végleges felértékelési rendelet. korlátlan mértékben tehet akkor, ha részvényösszevonást nem visz végbe. Viszont, ha a részvénytársaság részvényösszevonást visz végbe, akkor a tiszta vagyonnak legfeljebb felerészét lehet tőketartalékba helyezni. Egyéb célokra a tiszta vagyont fordítani nem lehet. Lényegileg a tőketartalék létesítése nemcsak azért szükséges, hogy azt a fentebb említett célokra a társaság felhasználhassa, ha,nem különösen azért, hogy veszteség esetén ne legyen kénytelen mindjárt az alaptőke leszállításának kellemetlen és súlyos hátrányokkal járó eszközéhez nyúlni. A részvények minimális névértékéi a rendelet általában 10 pengőben állapítja meg, s csak a tőzsdén nem jegyzett részvényekkel bíró pénzintézeteknek van megengedve az, hogy a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával részvényeinek névértékét 10 pengőnél kisebb összegben is megállapíthassa. Ez a 10 pengős névértek részvényösszevonás esetében mint maximum is szolgál, mert az összevonásnak csak addig a mértékig van helye, hogy az egyes részvények névértéke 10 pengőt tegyen ki. Ez alól az általános szabály alól a tőzsdén jegyzett részvényekkel bíró részvénytársaságok annyiban képeznek kivételt, hogy ezek az összevonást 100 pengő névértékig eszközölhetik, sőt abban az esetben, ha csak legfeljebb 5 részvényt vonnának össze, 200 pengő névértékig is összevonhatják részvényeiket. Ahhoz, hogy ennél magasabb névértékig is összevonás eszközölhető legyen, az alaptőkének legalább 3A részét képviselő részvényesek hozzájárulása szükséges. Az összevonás névértékének ez a korlátozása kétségtelenül a kisrészvényesek érdekében történt. Miután azonban egyrészt a részvényinfláció a vállalatok címletmennyiségét általában nagyon megdagasztotta, másrészt a pengőérték 12.500 koronás egysége is aránylag magas, visízont a tőzsdén jegyzett részvények 100 pengőig vonhatók össze, kétségtelen, hogy ezen védelem ellenére is még mindig nagy számban lesznek töredékrészvények és így a hányadrészvényekkel és tört tőzsdekötésekkel rendelkező kisrészvényeseket károsodás érheti. A töredékkötések értékesítése rendes körülmények között is csak áron alul volt lehetséges, amikor az csak sporadikusan fordult elő, elképzelhető tehát, hogy milyen árfolyamáldozatokkal fog ez járni akkor, amikor az ilyen töredékkötésekben túláradó kínálat jelentkezik. Súlyosbíthatja még ezt a helyzetet az a lehetőség, hogy azok, akik ma még régi alapon teljes tőzsdei kötések felett rendelkeznek, igyekezni fognak azokon túladni még mielőtt töredékkötésekké alakulnak s így ez a kínálat már előzőleg is, csökkentőleg fog hatni az árfolyamokra. A hányadrészvény tulajdonosai már csak azért is igyekezni fognak töredékeiktől szabadulni, mert a felülbélyegzési és kicserélési eljárás intézkedései nagyon körülményesek, sőt a rendelet szerint a harmadik üzletév elteltével a kitűzött hirdetményi határidőn belül be nem nyújtott, úgyszintén a szükségesnél kevesebb számban benyújtott hányadrészvényeknek 4
