Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2-3. szám - Rokkantellátási adó

Joggyakorlat. vetkezet az összes tejet F. Lajos budapesti kereskedőnek adja ell és nevezettet terhelik a tej feldolgozása körül felmerülő összes kiadások és a szövetkezet nyers tejet adván el, forgalmi adó alá csak a F. Lajos tovább eladása kerül, ami után F. Lajos Budapesten az adót le is rója. A panaszhoz becsatolt 1923. április 25-én kelt szerződés, amely egy évre köttetett, ezzel szemben akként rendelkezik, hogy a szövetkezet az előállított vajat és túrót adja el a Budapesten fizetendő napi áron. levonás nélkül. Az ezt meghosszabbító és az 1924. április 16-án megtartott vizsgálat után, kiállított 1924. május 1-én kelt újabb szerződés már az ár meghatározásánál a tejnek Budapesten fizetendő napi árát állapítja meg és első pontjában a tejet veszi meg és ezt a vievő által felfogadott és fizetett munkásokkal dolgoztatja fel és az így előállított vaj és túró hetenként szálíáttattik fel stb., de amennyiben ezen szerződés a pénzügyigazgatóság határozatában még adó alá vont 1924. íáprilis 5. és 15. közti bevételre kihatással is volna; lényegileg más szövegezésben, de ugyanazt tartalmazza, mint az előző szerződés és az 1924. április 16-án felvett jegyzőkönyvből kiderült válló tényállás szerint, a szövetkezet vajat ad el, vajárat számol el, tehát nem tejárat és munkásbéreket stb. és a melléktermékeket (iró és túró) maga a szövetkezet értékesíti. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §-nak 5. bekezdése a szövetkezetekről különlegesen intézkedik. A forgalmi adó alóli mentességnek azonban több előfeltétele van. Nem elég a mentességhez az, hogy a szövetkezetnek a tagjai kizárólag őstermelők, hanem szükséges az is, hogy üzletköre a tagjai, saját termeivényeinek, feldolgozás nélkül való értékesítésen kívül semmi miásra ki ne terjedjen. Ha tehát a szövetkezet üzemet liétesít, gyári berendezése van, ahol az összegyűjtött, tej feldolgozás ,aflá kerül, amelynél termeivényt vagy annak egy részét a szövetkezet maga értékesíti, akkor nyüllvánvaló, hogy a szövetkezet üzletköre erre is kiterjedvén, a mentesség meg nem illeti. A szövetkezet nem őstermelő, hanem kereskedelmi alakulás és így a 29. &-nak 2. bekezdésében foglalt általános mentességre való hivatkozás téves; de az Utasítás 10. §-ára tekintettel rámutat a bíróság arra, hogy a vaj, sajt, vagy túróvá való feldól'gozás esetén az őstermelőt is a tej után csak akkor illeti a mentesség, ha ez a házi feldolgozás keretén belül, ipari berendezések nélkül történik. (Közig, bíróság 13.286/1924. sz.) Alaldnos forgalmi adő. 1921: XXXIX. t.-c. 29. §. 62. Az állandó fizetést élvező ügynök, ha a közvetített ügyletek után ügynöki jutalékot is kap, a jutalék általános forgalmi adó alá esik. indokok: A beszerzett adatokból az állapítható meg, hogy panaszosok ugyan fix fizetést is kapnak a Fonciére biztosító intézettől, de a mellett az általuk mint ügynökök által közvetített ügyeletek után ügynöki jutalékot is kaptak és így a fix fizetés nem az ügynöki tevékenység díjazásának tekintendő, mert az ügynöki tevékenységért a külön kapott ügynöki jutalék az ellenérték és így az ügynöki jutalékra nézve a 130.000/1921. P. M. sz. utasítás 7. §-ának 1. és 2. bekezdése nem alkalmazható. (Közig, bíróság 1.820/1925. sz.) Általános forgalmi adó. 1921 ; XXXIX. t.-c. 30. §. 63. A stornodíjból származó bevétel az általános forgalmi adónak nem tárgya. indokok: Az 1921 : XXXIX. t.-c. 30. §-a értelmében az általános forgalmi adó tárgya az önálló kereseti tevékenység körében történt áruszállítás vagy bármely más munkateljesítmény. Áruszállítás alatt pedig minden ingó testi dolog visszterhes elidegenítését ési munkateljesítmény alatt bármely árunak vagy anyagnak visszteher mellett való feldolgozását, el- vagy kikészítését, további ellenszolgáltatás fejében teljesített bármilyen természetű testi vagy szellemi tevékenység kifejtését vagy bármely természetű, az áruszállítástól eltérő szolgálattételt kell érteni. A jelen esetben a pénzügyi hatóság megállapítása szerint az ügylet 84 2—3. sz.