Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

Joggyakorlat. Jövedelemadó. 1909 : X. t.-c. 17. §. 1920: XXIII. t.-c. 10. §. 9. Valamely mezőgazdaság jövedel­mének megállapításánál a tiszti la­kások céljaira átengedett épületek is számításba veendők. Indokok: Az 1909 : X. t.-c. 17. § a az 1920 : XXIII. t.-c. 10. utolsó be­kezdés szerint csak azoknál az épü­leteknél marad el a jövedelem külön megbecslése, amelyeknek haszonér­téke az erdő- és mezőgazdaság, bánya- vagy iparüzeni jövedelmében bár bennfogllaltatik, s ennek folytán a házadó külön terhét sem viselik. Megegyezik ezekkel a rendelkezé­sekkel az 1921. évi 52.000. számú végrehajtási utasítás 17. II. §. 2. be­kezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a mezőgazdasági üzem jövedel­mének megállapításánál számításon kívül csak azok az épületek marad­nak, amelyek az 1909 : VI. t.-c. 27. §-ának 8—11. pontja alá esnek. Már pedig c szerint házadó alól csak a gazdasági épületek és gazdasági cse­lédlakások, az erdő- és mezőgazda­sági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások mentesek. A kérdéses épületek pe­dig tiszti lakások céljára szolgálnak, ' tehát a törvény 27. §. 8. pontjában meghatározott fogalom keretébe nem tartoznak, s ennélfogva házadónak s ebből folyólag jövedelemadónak, de vagyonadónak is külön tárgyai, mert a tiszti lakások, amelyek különben külön házadónak és jövedelemadó­nak tárgyai is, a mezőgazdasági célokat szolgáló ingatlan tartozéká­nak nem tekinthetők, s ennélfogva az 1921. évi 52.000. számú végre­hajtási utasításnak nem a 19. §. 1. pontjában, hanem a 2. pontban fog­lalt rendelkezése alá esnek. Az a vitatott körülmény, hogy ezek az épületek bért nem hoznak, közömbös, de különben is ezek az épületek tiszti járandóság fejében engedtet­vén át használatra, azok ellenérték nélkül rendelkezésre bocsátottaknak nem is tekinthetők. (Közig, bíróság 11.419/1923. sz.) Illetékek és forgalmi adók. Értékadpir forgalmiadó. 1900: XI. t.-c. 27. §. 10. Az értékpapíríorgalmi adónak kész­pénzben való befizetésére az ügylet­kötésnek az időpontja az irányadó. Indokok: A 447 korona értékpapír­forgalmi adó száznegyvenkilencszeres összegével egyenlő bírságot az állami kincstár azért követeli, mert a pana­szos részvénytársaság az 1921. évi november hónap 28. napján kötött ügyletek után járó adót csak 1922. évi januárius hónap 14. napján fizette be. A panaszos részvénytársaság a kötelezettség alól való felmentését azon az alapon kéri, hogy az 1900 : XI. törvény 27. §-ának második bekezdése értelmében csak a lajstromba 1921. évi november hónapban bejegyzett ügyletek értékösszege után tartozott az adót december hónap 14. napjáig befizetni, a november hónap 28. nap­ján kötött ügyleteket pedig a 22. §. szerint csak megkötésüktől számított iiárom nap alatt, vagyis legkésőbb december hónap 1. napján kellett a lajstromba bevezetnie. Az igényt jo­gosnak elismerni nem lehetett, mert az 1900 : XI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri utasítás 33. §-ának negyedik bekez­déséből kitetszően az adónak kész­pénzben való befizetésére az ügylet­kötésnek, közvetítésnek, vagy lebo­nyolításnak az időpontja irányadó, minélfogva a hónap három utolsó nap­ján kötött ügyleteket is az ugyanazon havi lajstromba kell felvenni és az azoktól járó adót is a következő hó­nap 14. napjáig kell befizetni. (Közig, bíróság 1978/1923. sz.) Beadványi illeték. 3920/1920. M. E. és 6195/1920. M. E. sz. rend. 11. Fatcriuéitek kitermelési árának fel­emelése iránti bírói eljárás bélyeg- és illetékköteles. Indokok: Az illeték tárgya az a kér­vény, mely fatermékek kitermelési árának felemelése iránt a bírói eljárás folyamatba tétele végett a kaposvári kir. törvényszékhez nyújtatott be. Pa­naszos azt vitatja, hogy a kérdéses eljárás bélyegmentes. A panasz c részben nem helytálló. A fakihaszná­lási jogok átruházása és a fatermé­kek tárgyában létrejött jogügyletekről szóló 3.920/1920. M. E. sz. és a 6.195. 1920. M. E. számú rendeletek ugyan 54 1. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom