Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

Joggyakorlat. Jövedelemadó. 1909 : X. t.-c. 17. §. 1920: XXIII. t.-c. 10. §. 9. Valamely mezőgazdaság jövedelmének megállapításánál a tiszti lakások céljaira átengedett épületek is számításba veendők. Indokok: Az 1909 : X. t.-c. 17. § a az 1920 : XXIII. t.-c. 10. utolsó bekezdés szerint csak azoknál az épületeknél marad el a jövedelem külön megbecslése, amelyeknek haszonértéke az erdő- és mezőgazdaság, bánya- vagy iparüzeni jövedelmében bár bennfogllaltatik, s ennek folytán a házadó külön terhét sem viselik. Megegyezik ezekkel a rendelkezésekkel az 1921. évi 52.000. számú végrehajtási utasítás 17. II. §. 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a mezőgazdasági üzem jövedelmének megállapításánál számításon kívül csak azok az épületek maradnak, amelyek az 1909 : VI. t.-c. 27. §-ának 8—11. pontja alá esnek. Már pedig c szerint házadó alól csak a gazdasági épületek és gazdasági cselédlakások, az erdő- és mezőgazdasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások mentesek. A kérdéses épületek pedig tiszti lakások céljára szolgálnak, ' tehát a törvény 27. §. 8. pontjában meghatározott fogalom keretébe nem tartoznak, s ennélfogva házadónak s ebből folyólag jövedelemadónak, de vagyonadónak is külön tárgyai, mert a tiszti lakások, amelyek különben külön házadónak és jövedelemadónak tárgyai is, a mezőgazdasági célokat szolgáló ingatlan tartozékának nem tekinthetők, s ennélfogva az 1921. évi 52.000. számú végrehajtási utasításnak nem a 19. §. 1. pontjában, hanem a 2. pontban foglalt rendelkezése alá esnek. Az a vitatott körülmény, hogy ezek az épületek bért nem hoznak, közömbös, de különben is ezek az épületek tiszti járandóság fejében engedtetvén át használatra, azok ellenérték nélkül rendelkezésre bocsátottaknak nem is tekinthetők. (Közig, bíróság 11.419/1923. sz.) Illetékek és forgalmi adók. Értékadpir forgalmiadó. 1900: XI. t.-c. 27. §. 10. Az értékpapíríorgalmi adónak készpénzben való befizetésére az ügyletkötésnek az időpontja az irányadó. Indokok: A 447 korona értékpapírforgalmi adó száznegyvenkilencszeres összegével egyenlő bírságot az állami kincstár azért követeli, mert a panaszos részvénytársaság az 1921. évi november hónap 28. napján kötött ügyletek után járó adót csak 1922. évi januárius hónap 14. napján fizette be. A panaszos részvénytársaság a kötelezettség alól való felmentését azon az alapon kéri, hogy az 1900 : XI. törvény 27. §-ának második bekezdése értelmében csak a lajstromba 1921. évi november hónapban bejegyzett ügyletek értékösszege után tartozott az adót december hónap 14. napjáig befizetni, a november hónap 28. napján kötött ügyleteket pedig a 22. §. szerint csak megkötésüktől számított iiárom nap alatt, vagyis legkésőbb december hónap 1. napján kellett a lajstromba bevezetnie. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az 1900 : XI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri utasítás 33. §-ának negyedik bekezdéséből kitetszően az adónak készpénzben való befizetésére az ügyletkötésnek, közvetítésnek, vagy lebonyolításnak az időpontja irányadó, minélfogva a hónap három utolsó napján kötött ügyleteket is az ugyanazon havi lajstromba kell felvenni és az azoktól járó adót is a következő hónap 14. napjáig kell befizetni. (Közig, bíróság 1978/1923. sz.) Beadványi illeték. 3920/1920. M. E. és 6195/1920. M. E. sz. rend. 11. Fatcriuéitek kitermelési árának felemelése iránti bírói eljárás bélyeg- és illetékköteles. Indokok: Az illeték tárgya az a kérvény, mely fatermékek kitermelési árának felemelése iránt a bírói eljárás folyamatba tétele végett a kaposvári kir. törvényszékhez nyújtatott be. Panaszos azt vitatja, hogy a kérdéses eljárás bélyegmentes. A panasz c részben nem helytálló. A fakihasználási jogok átruházása és a fatermékek tárgyában létrejött jogügyletekről szóló 3.920/1920. M. E. sz. és a 6.195. 1920. M. E. számú rendeletek ugyan 54 1. SZ.