Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Gyakorlati megjegyzések a forgalmi adó törvényekhez és rendeletekhez 2. [r.]. A malomüzemek általános forgalmi adója

Sztojka Miklós: Gyakorlati megjegyzések a forgalmi adó törvényekhez. nyiséget) volna a saját vámkereseti felesleg, ami külön mint kereskedelmi őrlés adóköteles. A saját vámkereseti felesleg alatt azonban annak egyszerű nyelvtani jelentése szerint is azt kell érteni, ami feleslegképen a saját felhasználáson (4. §. 4.) felül még eladásra fennmarad. E kérdésben az 5.600/1924. sz. körrendelet alkalmazásánál arra kell gondolni, hogy a vámőrlés átalányozása tárgyában kiadott 5.691/1924. sz. P. M. körrendelet nincs ellentétben az alaprendelettel. Mert bár ezen 5.691/1914. sz. körrendelet kimondja, hogy a:: átalányozással a vámőrlés (hántolás, darálás) és az eizzel végzett munkateljesítés lerovottnak tekintetik, ez nem érinti az előbbi 5.600/1924. sz. körrendelettel meghatározott kereskedelmi őrlés (hántolás, darálás) után fennálló adókötelezettséget. Vagyis a kereskedelmi őrlést is végző várnőrlő malom vámőrláséből származó felesleg eladása adóköteles kereskedelmi őrlés. A csak vámőrlő malmoknak ezzel kedvezőbb a helyzete, mert az, amit az amúgy is méltányosan megállapított átalány alapját képező meriynyiségen felül megkeresnek, továbbá nem kerül adó alá. A vegyes; malmok vámőrlésből származó vámkereseti feleslegének felőrlése és eladása kereskedelmi őrlést képez, meggondolandó tehát, hogy az átalánynak a saját felhasználás (ami mindenképen vámőrlést képez), és az átalány alapja közti különbözetre vonatkozó része nem vonandó-e le ,az adó (kereskedelmi őrlés) alapjából az oly kereskedelmi (vegyes) malmoknál, amelyek a termelési év későbbi folyamán az átalányozás megtörténte után tértek át kereskedelmi őrlésre s az átalányozáskor mint vámőrlő malmok voltak elbírálva,, mert ezen említett összeg tartozatlan fizetésként jelentkezik, illetve kétszeres megadóztatás, mert az átalány alapjául vett vámőrlés jellege megváltozván, kereskedelmi őrléssé és mint ilyen, külön adókötelessé vált; míg az átalányozáskor a termelési év elején már vegyes malomként szereplő üzemekre az a vélelem, hogy az átalány az 5.600/1924. sz. P. M. körrendelet 4. §-ának 5. pontjára tekintettel szabatott meg, melynél fogva már figyelembe vétetett, hogy a saját vámkereseti felesleg kereskedelmi őrlést fog képezni. A fentebb említett közélelmezési miniszteri rendelet idején más volt az eset; akkor a vámot természetben kellett beszolgáltatni, tehát érthető, hogy e rendelet 5. pontja a kereskedelmi őrlés esetében a vámkontingensen felül megkeresett gabona feldolgozását és forgalomba hozatalát minősíti kereskedelmi őrlésnek, mert a vámgabona a kontingens (helyesebben az átalány) alapján beszolgáltattatván, az nem volt meg a malmoknál, tehát nem szolgáltathatta be. Ezen szabályozásból most a változott viszonyokra következtetés nem vonható, tehát a vámkereseti felesleg összegéből, annak kereskedelmi őrléssé válása esetére az átalányozásnál alapul vett összeg általában le nem vonható, hacsak az előbbi bekezdésben említett különös eset nem áll fenn. Az idézett Ké. M. rendelet annak elbírálásánál, hogy a malom jogosult-e a vámkontingensén felül megkeresett gabonát a kereskedelmi őrlés adójának lerovása nélkül feldolgozni, kereskedelmi 36 1. SZ.