Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

^é^si J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. hogy az előkészület alatt álló okirati illetékekről szóló törvényjavaslat ezek adó alá vonásáról intézkedjék."6) Ily körülmények közt bár a jelzett gondoskodás nem történt meg még — s a kérdéses törvényhely (5. pont) oly kategorikus szövegezése mellett — az említett logikai interpretatio restrictiva alkalmazása még per analógiám (6. pont) is nehezebbé válik még az ily ügyletekből eredő bizományi és alkuszdíjak adókötelezettségére nézve is, az pedig bizonyosan senki által sem állíttatik, hogy a nem kizárólagos bizományosok által létesített ily ügyletek nem vogelfrei állanak a törvény kifejezett rendelkezése és az igért „gondoskodás" eddigi elmaradása folytán. De lege ferenda mindkét fajtájú ügyletek bizományi és alkuszdíjainak általános forgalmi adó kötelezettsége a fenti miniszteriális magyarázatok szellemében novellárisan kifejezendő volna, az egyéb valuta- és devizaforgalom adókötelezettsége pedig vagy külön törvényben — az „előkészület alatt álló okirati illetékekről" szóló törvényben — tényleg mielőbb szabályozandó volna mindenesetre dr. Vargha Imre jelezte különbségtétellel egyfelől a valutaforgalmat, másfelől a devizaforgalmat illetőleg,'17) vagy pedig a kérdéses 5. pont c részének hatályon kívül helyezésével volna nyugvópontra juttatandó. A i2. pontban foglalt mentesség tudvalevőleg a taxatio új pontja gyanánt a p. ü. bizottság javaslata és azon indokolása folytán került a törvénybe, hogy „a felsorolt gabonaneműek a malomban már úgy is egy 5%-os adó alá esnek. Az újabb, esetleg ismételten beszedendő adó a gabonakereskedelemre oly súlyos teher volna, amely alkalmas lenne arra, hogy a kereskedelmet teljesen megbénítsa, amennyiben arra vezethet, hogy a gabonát a termelőtől közvetlenül a malmok vásárolnák meg. Amíg tehát ily módon a kincstár az általános forgalmi adót is elvesztené, illetve a mentesség nélkül sem kapná meg, azonkívül káros volna a miatt, hogy a gabonakereskedelem elsorvadása következtében az ebből folyó egyéb adóbevétel is nagy mértékben csökkenne.68) Nos az őrlési adó az 1924. július 1-ével megszűnt ugyan, de a T. 37. §. 12. pontjának és az Ü. 21. §. (1) bek. 2. pontja, illetőleg az U. 29. §-ának a kizárólag terménykereskedéssel foglalkozók adómentességére vonatkozó rendelkezései érvényben maradtak. Az érdekelt körök különben még ezt a mentességet is kévéseitek: „Az általános forgalmi adótörvény, bár mentesíti bizonyos arányban a terménykereskedőt az adóztatás alól, maga az áru azonban nem nyer ezáltal teljes adómentességet, mert a fentiek szerint csak a kétszeres adóztatástól mentesül. A köz érdeke megköveteli, hogy azok a termények, amelyek a közélelmezést szolgálják, ne drágíthassanak meg már eleve az állam által".69) 66) Indokolás. 71. o. °7) Dr. Vargha Imre: „Infláció és adózás" c. már i. cikke. 2. o. 68) P. ü. biz. jelentése. 10. o. 69j Terményüzletek forg. adójáról szóló cikk a „M. Pénzügy" 1923. évi 49. sz. 1. sz 23