Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

^é^si J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. hogy az előkészület alatt álló okirati illetékekről szóló törvény­javaslat ezek adó alá vonásáról intézkedjék."6) Ily körülmények közt bár a jelzett gondoskodás nem tör­tént meg még — s a kérdéses törvényhely (5. pont) oly kategorikus szövegezése mellett — az említett logikai interpretatio restrictiva alkalmazása még per analógiám (6. pont) is nehezebbé válik még az ily ügyletekből eredő bizományi és alkuszdíjak adókötelezettsé­gére nézve is, az pedig bizonyosan senki által sem állíttatik, hogy a nem kizárólagos bizományosok által létesített ily ügyletek nem vogelfrei állanak a törvény kifejezett rendelkezése és az igért „gon­doskodás" eddigi elmaradása folytán. De lege ferenda mindkét faj­tájú ügyletek bizományi és alkuszdíjainak általános forgalmi adó kötelezettsége a fenti miniszteriális magyarázatok szellemében novellárisan kifejezendő volna, az egyéb valuta- és devizaforgalom adókötelezettsége pedig vagy külön törvényben — az „előkészület alatt álló okirati illetékekről" szóló törvényben — tényleg mielőbb szabályozandó volna mindenesetre dr. Vargha Imre jelezte különb­ségtétellel egyfelől a valutaforgalmat, másfelől a devizaforgalmat illetőleg,'17) vagy pedig a kérdéses 5. pont c részének hatályon kívül helyezésével volna nyugvópontra juttatandó. A i2. pontban foglalt mentesség tudvalevőleg a taxatio új pontja gyanánt a p. ü. bizottság javaslata és azon indokolása foly­tán került a törvénybe, hogy „a felsorolt gabonaneműek a malom­ban már úgy is egy 5%-os adó alá esnek. Az újabb, esetleg ismé­telten beszedendő adó a gabonakereskedelemre oly súlyos teher volna, amely alkalmas lenne arra, hogy a kereskedelmet teljesen megbénítsa, amennyiben arra vezethet, hogy a gabonát a termelőtől közvetlenül a malmok vásárolnák meg. Amíg tehát ily módon a kincstár az általános forgalmi adót is elvesztené, illetve a mentes­ség nélkül sem kapná meg, azonkívül káros volna a miatt, hogy a gabonakereskedelem elsorvadása következtében az ebből folyó egyéb adóbevétel is nagy mértékben csökkenne.68) Nos az őrlési adó az 1924. július 1-ével megszűnt ugyan, de a T. 37. §. 12. pontjának és az Ü. 21. §. (1) bek. 2. pontja, illetőleg az U. 29. §-ának a kizárólag terménykereskedéssel foglalkozók adó­mentességére vonatkozó rendelkezései érvényben maradtak. Az érdekelt körök különben még ezt a mentességet is kévé­seitek: „Az általános forgalmi adótörvény, bár mentesíti bizonyos arányban a terménykereskedőt az adóztatás alól, maga az áru azonban nem nyer ezáltal teljes adómentességet, mert a fentiek sze­rint csak a kétszeres adóztatástól mentesül. A köz érdeke meg­követeli, hogy azok a termények, amelyek a közélelmezést szol­gálják, ne drágíthassanak meg már eleve az állam által".69) 66) Indokolás. 71. o. °7) Dr. Vargha Imre: „Infláció és adózás" c. már i. cikke. 2. o. 68) P. ü. biz. jelentése. 10. o. 69j Terményüzletek forg. adójáról szóló cikk a „M. Pénzügy" 1923. évi 49. sz. 1. sz 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom