Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Ezek után hátramaradna az 5., 6. és 12. pontok alatti mentességi esetek érintése, melyek közül főként az első kettő, t. i. a tőzsdei forgalomból és a külföldi fizetési eszközök forgalmából származó bevételek adókötelezettségének, illetve adómentességének kérdése adott alkalmat élénk s megnyugtatóan mindvégig el nem döntött vitákra. Közgazdasági szempontból az értékpapírforgalomnak általános forgalmi adó alá vonása esetére s ezzel szemben utaltak arra a körülményre, hogy e forgalomban „a nemzeti vagyon értékelése jegecesedik ki", s figyelmeztettek arra a veszélyre, hogy ha a forgalom és az ügyletkötés itt túlságosan megnehezíttetik, úgy a piac a budapesti árú- és értéktőzsdéről a külföldre, vagy a zúgforgalomra terelődnék át. Se szeri, se száma azonban azoknak a kifogásoknak és Cassandra-jóslatoknak, melyek — a szaksajtó közleményeiből is kitünőleg főként az érdekeltek részéről az illetékes helyen már az 1922. év derekán felmerült valuta- és devizaadó terve ellen hangoztattak.56) Ezek szerint e „fenyegető rém" lényegesen megrontaná a magyar korona értékét, mesterségesen megdrágítaná a valutákat és devizákat, a fogyasztókra történendő áthárítás folytán növelné a drágaságot, kifejlesztené az illegitim üzletek kötését és lánckereskedelmet segítene elős megbénítaná az egész valuta- és devizapiacot, kipusztítaná az arbitrage üzletágat s ártana az árukereskedelem mozgékonyságának s az üzletkötéseket itt is megnehezítené, a kereskedelemben az üzleti titoktartás megsértésére vezetne s a kereskedelmi üzletvezetés nagymérvű s aránytalanul költséges elbürokratizálásával járna, mely utóbbi körülményre egyébként már az értékpapírforgalom megadóztatásával kapcsolatban is történt utalás. Bár a közgazdasági tudomány az áruüzérkedést általában hasznosabbnak tartja (Bernhardi), rnint az értékpapírüzérkedést, s bár a közelmúlt tapasztalatai is igazolták azt a megállapítást, hogy „rendszerint az üzérkedés elfajulása megbosszulja magát, amennyiben az egyes egyéneknél tönkrejutáshoz, egész társadalomban nedig pusztító válságokhoz vezet", másfelől mégis tudjuk, hogy a tőzsde általában, s így az értéktőzsde is, az üzérkedés legfőbb színtere; tudjuk és elismerjük az üzérkedés jogosultságát, még ha annak nem is volna más célja, mint a nyereségszerzés; tudjuk, hogy az üzérkedés azáltal, hogy az áralakulásra s ezzel a gazdasági élet organizmusára kiható minden körülményt figyelemmel kísér, oly szerepet tölt be, mint az őr a világítótoronyban: „vizsgálja a hullámok alakulását és figyelmeztet azon intézkedések megtételére, melyek a vész elhárítására szükségesek". Tisztában vagyunk azzal a jelentőséggel is, mellyel a külföldi Dr. Ernyei Béla: Pro és contra szempontok ti valuta- és devizaadó köréből. L. ,,4.z Adó" c. szemle 1922. évi 7. számában 2J1—243. o. 1. sz. 19