Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - Csonka-Magyarország városainak vagyona

Dr. Lukács Ödön: Csonka-Magyarország városainak vagyona. V. KIMUTATÁS Budapest összes vagyonáról, tartozásáról és tiszta vagyonáról az 1923. évben. Ö •cS •Ji Vagyon Aranykorona Tartozna Tiszta vagyon Jegyxet 1 Ingatlanok 207,014.100 t 2 Épületek 274,865.000 3 Ingók 15,563.200 4 Betétek 8,443.900 5 Értékpapírok .... 25,590.000 6 142,286.000 Összesen 673,702.200 388,308.720 285,393.480 megállapítható, hogy a városok vagyonilag megerősödtek, teherbíró képességük fokozódott. Ha a városi vagyont elemeire bontjuk szét, akkor azt látjuk, hogy míg a törvényhatósági városok vagyonának legtekintélyesebb részét a föld ingatlan adja 37-6%-kai, addig a rendezett tanácsú városok vagyonának legnagyobb része épületekben van 44-7%-kai. A törvényhatósági joggal felruházott városoknál az épületek érték szerint a második sorban következnek 33'7%-kal, a rendezett tanácsú városoknál másodsorban a földbirtok kerül 2<?7%-kal. A városi vagyon harmadik legfőbb alkatelemét a jogok és javadalmak adják, és pedig a törvényhatósági joggal felruházott városoknál 15'7%-kal, rendezett tanácsú városoknál pedig 9-5°/o-k-al. Tekintélyes százalékkal van képviselve az üzemekből, közintézményekből és egyéb vegyes elemből álló vagyon a törvényhatósági joggal felruházott városoknál 9'4%-kal, rendezett tanácsú városoknál azonban e vagyon az összvagyonnak csak 2'2%-át teszi. Sorban ezután következik az ingó vagyon, amelyhez hozzászámítva a kamatozó értékpapírokat is, törvényhatósági városokban 2-63%-ot tesz ki, rendezett tanácsú városokban az összvagyon 14'3%-a fekszik. A vagyon legkisebb része kamatozó takarékpénztári betétekben, kamatozó követelésekben fekszik. Ezek törvényhatósági joggal felruházott városokban csak 0'38%-kal, egyéb városokban pedig 1-4%-kal növelik a közvagyont. Mutatja ez a magyar városok tőkeszegénységét. 10. sz. 389