Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám

A közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás ismertetése. b) a mulasztó községi (városi) közegeket, illetőleg ha a hátramaradást az illető közegnek munkával való túlterheltsége vagy az okozta, hogy a községi (városi) hatóság munkaerőről kellő időben nem gondoskodott, a községet (várost) az adókivetési teendők, a közadók könyvelése és nyilvántartása körül észlelt mulasztások helyrehozása folytán felmerült költségekben. Az adóhivatalok hatáskörének kiterjesztése folytán szükíttetett a járási íőszolgabíráknak a községi adókezelés körüli hatásköre. A főszclgabírák — a törvényhatósági tisztviselőkre kötelező általános ellenőrzésen és segédkezésen kívül — már csak az adóbehajtást kötelesek állandó figyelemmel kísérni. Más említést érdemlő új rendelkezések a következők: Az adózó akár személyesen, akár igazolt megbízottja útján bevallásait és a saját adójára vonatkozó határozatokat — a hivatalos órák alatt — bármikor megtekintheti és azokból kivonatokat készíthet. Eddig csupán a társulati adó alanyainak volt meg ez a joguk. A tartozás vagy az alap hibás kiszámítása, a tartozásnak nem a valódi adókötelezettre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás esetében a kivetett (kiszabott) összegnek megfelelő helyesbítése, illetőleg leírása az elévülési határidőn belül bármikor kérelmezhető. A kérelem felett első fokon a m. kir. adóhivatal határoz. Eddig csupán a tartozás befizetéséig lehetett kérni a helyesbítést. A késedelmes adófizetés tehát ebben a tekintetben bizonyos előnyt nyújtott. Oly célból, hogy az adózók tartozásukról minden évben pontos értesítést szerezzenek, visszaállíttatott az a rendszer, arneiy szerint évenkint, a kivetés befejezése után hivatalból kell minden adózónak egy, a teljes előírást magában foglaló adóívet kézbesíteni. Azt az adókülönbözetet, amennyivel a folyó évre kivetett adónak esedékes részletei az előző évi adónak megfelelő részleteit meghaladja, úgyszintén az évközi szaporodások folytán előálló többletek is ezentúl nem az előírást követő első fizetés alkalmával, — amely határidő értelmezése sok vitára adott okot, — hanem a fizetési meghagyás (határozat) kézbesítését követő 30 nap alatt kell befizetni. A késedelmi kamatok kulcsát egységesen évi 12%-ban állapítja meg. Havi adápótlékot már csak abban az esetben lehet felszámítani, ahol azt külön törvényes rendelkezés kifejezetten megállapítja. Ezeknél a köztartozásoknál — t. i. a kincstári házhaszonrészesedésnél, az alkalmazottak kereseti adójánál, valamint a forgalmi adóknál — a fizetésre kötelezett tulaj donképen mint beszedő szerepel. Ezeknél a köztartozásoknál is a havi pótlékösszeg ezentúl csak havi 3% lesz. Ezzel szemben hatályon kívül helyeztetett az a rendelkezés, hogy az egyenesadóknál a késedelmes fizetés alkalmával nem az egész hátraiékos tartozás, hanem csupán a befizetett összeg után lehetett a késedelmi kamatot felszámítani. A hivatalos összeállítás 10. sz. 379