Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - Részvénytársasági apportok

Joggyakorlat. séges még az is>, hogy az ipartelep gyári jelleggel bírjon, vagyis gépek segítségével és nagyobb számú munkással iparcikket nagyban való eladásra vagy raktár számára termeljen. A íavágótelep ilyen gyárakhoz hasonló ipartelepnek nem minősíthető, mert — habár villamos erőre működik — nem dolgozik nagyobb számú munkással és nem termel iparcikkeket, hanem a fakereskedésnek a kiegészítő része. A telep rendeltetése a termelőktől hasábokban érkező fa elraktározása, felaprítása és a fogyasztókhoz juttatása, a telepen tehát gyáripari tevékenység nem folyik és ezért az azon lévő épületeket állandó adómentesség nem illeti meg. (Közig, bíróság 13.649/1924. sz.) Házadó. 1922 : XXII.: 2. §. 6. p. 68. Községi kovács és kanász természetbeni lakása házadó alá esik. Indokok: A panaszos község az 1922: XXII. t.-c. 2. §-ának 6. pontja alapján kifogásolja, hogy a községi kovács és kanász természetbeni lakásául szolgáló épületek után házadót vetettek ki. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. A törvény felhívott §-ának 6. pontja a gazdasági cselédházakat mentesíti a házadó alól, vagyis azokat az épületeket, amelyek a gazdaságban alkalmazott cselédek természetbeni lakásául szolgálnak. Panaszos községnek mező- vagy erdőgazdasága nincsen, az említett alkalmazottai .tehát nem a község részére teljesítenek szolgálatot, hanem a község őkft a íöldmívelő lakosság szolgalatára fogadja fel. Állandó ház-Jomentesség pedig csak a földbiaok tartozékát képező cselédháiakat illeti meg, mert az adómentességre való igényt nem az épületben lakó egyenek foglalkozása — jelen esetben azoknak gazdasági cselédi minősége — adja meg, hanem az épület rendeltetése annak tulajdonosa szempontjából, vagyis az szükséges a 2. §. 6. pontja alapján, hogv az épület a tulajdonos gazdaságának céljait szolgálja. Miután a panaszos a községnek mező- vagy erdőgazdasága nincsen, a szóban forgó épületek gazdasági épületeknek (ide értve a cselédházakat is) nem minősíthetők, hanem a község egyéb alkalmazottainak természetbeni lakásául szolgáló épületekkel egyenlő elbírálás alá esnek és mint ilyenek adókötelesek. (Közig, bíróság 7.065/1925. sz.) Házadó. 1922: XXII. t.-c. 2. §. C. pont. 69. Házadótól mentes gazdasági cselédlaknak csak a gazdasági célra használt ingatlan területén íekvö épületet lehet tekinteni. Indokok: A panaszos a Keszthelyen levő egy lakrészből és két mellékhelyiségből álló épület állandó adómentességét igényli az 1922 : XXII. t.-c. 2. §-a 6. pontjára utalással azon a címen, hogy ez az épület gazdasági cselédlak. Ezt az igényét a panaszos azzal okolja meg, hogy Keszthely szomszédságában levő birtokát Keszthelyről kezeli s miután e birtokon gazdasági épületek ninicsenek, kocsisának keszthelyi házában kénytelen lakást adni. A bíróság a panaszt alaptalannak tolálta. Gazdasági cselédek úgy a közfelfogás, valamint az 1907. évi XLV. t.-c. és az 1900: XVI. t.-c. helyes értelmezése szerint azok a gazdasági (külső) munkások, akik valamely gazdaságban személyes szolgálatot teljesítenek. Ilyennek pedig az a kocsis, akinek szolgálata pusztán gazdájának keszthelyi lakásáról a gazdaságba és vissza való szállítása, annál kevésbé tekinthető,' mert a panaszos maga sem állítja, hogy ez a kocsis gazdasági (külső) cselédi teendőket végezne. Ettől eltekintve alaptalan a panasz azért is, mert az 1922 : XXII. t.-c. 2. §. 6. pontja szerint adómentes gazdasági cselédlaknak csak a gazdasági célra használt ingatlan területén s nem egy másik helységben fekvő épületet lehet tekinteni. (Közig, bíróság 15.529/1921. sz.) Házadó. 1922 : XXII. t.-c 2. §. 6 pont. 70. Az ispánlakás céljára szolgáló épületet az állandó házadómentesség nem illeti meg. (Közig, bíróság 10.901. 1924. sz.) Házadó. 1923; XXII. t.-c. 2. §. 6. pont. 71. Munkás étkező és öltöző helyiség házadó alá nem esik. Indokok: Az 1922 : XXII. t.-c. a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipar362 9. sz.