Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és iényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Hátramaradna azonban a földmívelés általános forgalmi adókötelezettségének szabályozása, melyre alig képzelünk más, legalább is alkalmasabb módozatot a dr. Túry Zoltán ajánlotta termelési adó behozatalánál. 45) Dr. Vargha Imre említi az őrlési és forgalmi adóról szóló ismertetésében,46 hogy a termelési adó behozatalával a pénzügyminiszter már a vonatkozó javaslat készítésekor is foglalkozott, de azt el kellett ejtenie, mert keresztülvihetetlennek találta. E vonatkozásban a termelési adó ellen főleg adminisztratív, szóval technikai akadályok hozattak fel. Hogy t. i. nincs oly pénzügyi szervezetünk, mely megállapíthatná, hogy az összesen 16 milliót meghaladó hold termőföld összesen és részleteiben milyen terményeket fog hozni, hogy mennyi egyenként a tényleg termett termények mennyisége, azok átlagos ára stb. stb. Hogy továbbá az adóalap megállapítása igen rövid időre korlátozódnék, t. i. arra az időre, amikor a terményeket beszedik, mely rövid időre a kivető személyzetet hihetetlen mértékben kellene szaporítani. Továbbá a gazdaközönség is kifogásokat támasztana a terményadó behozatala ellen; volnának, akik csupán az eladott termények megadóztatását vélnék jogosultnak, mások pedig csupán az emberi táplálkozásra alkalmas terményeket tartanák adó alá vonhatóknak, mert az állati takarmány szerintük az állatforgalmi adónál van megadóztatva. 47) Magának az Indokolásnak erre vonatkozó megjegyzései is hasonló eszmekörben mozognak s ezenkívül még éppen az őstermelésből kikerülő adóalanyok legnagyobb tömegének iskolázatlanságát és alacsony adóerkölcsét hangsúlyozzák. 48) Ezekkel szemben úgy véljük, hogy az alacsony adóerkölcs nem föltétlen korrelativuma az iskolázatlanságnak, s hogy a 6 évnél idősebb népességben az írni és olvasni tudók 80"2%-os arányszáma mellett őstermelő lakosságunk iskolázatlansága nem feltűnő akkor, amikor az analfabéták jelentékenyebb részben az amúgy sem önálló tanyai népességből kerülnek ki. Utalunk továbbá arra, hogy Csonka-Magyarországon a szántóterület 17"7%-a van ezer holdas, vagy nagyobb birtokokban, 23-5%-a 100—1.000 holdas teriiletekben, 39'5%-a 10—100 holdas részletekben, 10-3%-a 5—10 holdas parcellákban, 9'0%-a pedig 5 holdon aluli darabokban,49) úgyhogy feltételezhető, hogy szántóterületeink zöme általában mégis az iskolázottabb elemek kezén van, melyek a termelési adó behozatala esetén rájuk háruló elemi bejelentési stb. kötelezettségek teljesítésére általnánosságban rászoríthatok lennének, akiknél pedig ez tényleg fel nem tételez*5) Nevezettnek a Jogászegylet pénzügyi szakosztályában tartott emez előadásának teljes szövege — sajnálatunkra — nincs előttünk. 4C) Dr. Vargha Imre: „Az őrlési és forgalmi adó" c. cikke II. fejezet. Megjelent „Az Adó" 1921. évi 6. számában 168—169. o. 4") L. dr. Vargha Imre i. c. 169. o.: V. ö. Indokolás 32—33. o. «) U. o. 33, o. 49) A statiszt. adatok Buday Lásúó i. m.-ból. 1. sz. 15