Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]

Dr. Pécsi /.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. A törvényhozó az „adott helyzetben" gazdaságpolitikai okokból még nem tartotta az időt alkalmasnak az általános forgalmi adó behozatalára, de másfelől a forgalmi adónak ilyen részletekben való életbeléptetésével el akarta kerülni a gazdasági életnek megrázkódtatását, a nagy közönséget lassankint akarta hozzászoktatni a forgalmi adó gondolatához, és végül az a szempont is vezette, hogy a fényűzési tárgyakat terhelő adók végrehajtása során szerzendő tapasztalatait majd az általános forgalmi adó életbeléptetésénél megfelelően hasznosítsa.8) Részünkről e körülményt örvendetes véletlennek tartjuk amaz — alább kifejteindő — álláspontunkhoz képest, mely szerint az általános forgalmi adó és a fényűzési forgalmi adó között a beszedési alak hasonlóságán kívül egyéb azonosságot nem találunk, sőt ellenkezőleg mibenlétüket és szerepüket egymástól merőben különbözőnek, eltérőnek véljük s külön-külön törvényben leendő rendezésüket a jövőre nézve is hangsúlyozzuk. Az általános forgalmi adót sui generis forgalmi adónak, a fényűzési forgalmi adót pedig ugyancsak sui generis fogyasztási adónak látjuk. Azt mondottuk, hogy az általános forgalmi adót sui generis forgalmi adónak tartjuk, ami alatt azt értjük, hogy az nem csupán azért forgalmi adó, mert kiszabási és beszedési módja tekintetében a forgalom jelenségköréhez, szabatosabban szólva, az egyes forgalmi ügyletekhez kapcsolódik. A közfelfogás ezzel a nézettel szöges ellentétben áll.9) 8) V. ö. Indokolás „a fényűzési forgalmi adóról"' szóló törvényjavaslathoz. Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. II. kötet 15. o. Továbbá a pénzügyi bizottság jelentését „a fényűzési forgalmi adóról szóló 62. számá törvényjavaslatról". N. I. 1920—1923. II. kötet 158—159. o. •) Dr. Vargha Imre az első német Warenumsatzsteuer létrejöttének körülményeit fejtegetve írja: „... akkor még csak sejtették, de világosan nem merték hirdetni, hogy ez az adó tulajdonképen egy általános, mindenre kiterjedő fogyasztási adó. Először Helfferich államtitkár nevezte ezt az adót „indirekté Generalsteuernek" s csak a harmadik javaslat indokolása vallott világosan színi, amikor rámutatott, hogy igazán nagy összegeket csak egy aránylag egyszerű adóval, egy általános fogyasztási adóval lehet elérni s ezt az adót „Generalkrize" névvel jelölte meg..." L.: „Az őrlési és fogyasztási adó" c. cikke „Az Adó" 1921. évi 5. sz. 114.0. b) Az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslati indokolás is azt mondja: „Abból, hogy a forgalmi adó lényegében általános fogyasztási adó, természetszerűen folyik, hogy az adó terhét végeredményben a fogyasztó viseli, mert az áruk és más adó alá eső szolgáltatások árába fog beolvadni". L.: Általános indokolás 36. o. c) De így maga az általános forgalmi adótörvény 1921. évi 130.000számú Végrehajt. Utasítása is: „... az általános forgalmi adó fogyasztási adó jellegével bírván, az alól a fogyasztóknak egyik csoportja sem vonható ki". U. 12. §. (2). d) Dr. Bodroghy József: „Az általános forgalmi adóról szóló törvény" c. cikke „Az Adó" 1921. évi 8—9. számában 275. o. e) Végül a m. kir. Közigazgatási Bíróság 2.453/1924. P. sz. ítéletének indokolásában. Közölte dr. Hornyánszky Gyula tanácsjegyző „Az Adó'L 1924. évi 7. számában 210, o. 4 1. SZ.