Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Rendeletek. Az árszabás első osztályába tartoznak mindazon városok és községek, amelyek népessége 20.000-et meghalad, második osztályába azok, amelyek népessége 10.000—20.000 között áll, harmadik osztályába pedig azok, amelyek népessége 10.000-et nem halad meg. A bortermelők az általuk és háztartásuk által elfogyasztott, valamint cselédségüknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén kiszolgáltatott saját termésű boraik után 50%-os adókedvezményben részesülnek. Az említett adók jogossága és helyessége kérdésében, úgyszintén az elévült fogyasztási adó és adópótlékok leírása és az esetleg túlfizetett fogyasztási adók és adópótlékok visszafizetése tekintetében is első fokon a városi tanács (községi elöljáróság), 15 nap alatt benyújtandó fellebbezés esetén, másodfokon a városi (vármegyei) közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. E határozat ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. A városi fogyasztási adók és adópótlékok elévülnek, ha azok beszedése vagy biztosítása öt éven át nem szorgalmaztatott. Az ítalmérési engedély-illetékeknek és szeszesitalforgahni iHetéüeKnek a községek részére való átengedése iránt rendelkezik a m. kir. minisztérium 8.7(10'1923. M. E. sz. rendelete. E szerint 1924. január 1-től kezdve az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. 2., 19. és 20. §-ai alapján kivetett enngedély-illetékekből és szeszesitalforgalmi illetékekből, valamint az idézett t.-c. 33. §-a alapján kiszabott megrövidített illetékekből befoiyó összegek f. é. január 1-től kezdve annak a községnek (városnak) engedtetnek át, amelynek területén az illető kimérési, kismértékben vagy nagyban való^elárusítási vagy szeszesitalközvetítési üzlettelephelye van. A törvény 19. §-ában meghatározott engedóly-illetéktételek, valamint a 20. §-ban meghatározott engedély-illeték és szeszesitalforgalmi illetéktételek, végül az idézett t.-c. 22. §-ában meghatározott illetékminimumai a korlátlan kimérési engedély után községenkint fizetendő összilletékeknek a kétszázszorosára emeltettek fel. Az engedély nélkül való kimérés vagy kismértékbeni elárusítás esetén a megrövidített engedély-illetéket az idézett törvény 33. § ában előírt módon, de szintén a fentiek szerint felemelt mérvben kell megállapítani. lia a szeszesitalok nagybán való eladását vagy eladásának közvetítését engedély, illetve az idézett t.-c. 1. §-ában előírt előzetes bejelentés nélkül iparszerüleg űzik, a megrövidített engedélyilleték, illetve szeszesitalforgalmi illeték a forgalomba hozott italmennyiség után a legnagyobb (évi 50.000 hl.-en felüli) forgalmú üzletekre nézve előirt, de szintén a fentiek szerint felemelt tételek alkalmazásával járó összegben, legalább is 100.000 K-ban, abban az esetben pedig, ha a forgalomba hozott ital mennyisége meg nem állapítható, minden megkezdett negyedévre 100.000 K-ban szabandó ki. Ha a forgalomba hozott ital mennyisége alapján az előző mondat értelmében kiszabandó megrövidített illeték összege 1,000.000 K-át meghaladna, ebben az esetben az illetéket a többször idézett törvény végrehajtási utasítása 21. §-ának IV. pontjában szabályozott előkészítési tárgyalás és egyéb eljárás útján kell megállapítani. A pénzügyigazgatóság az italmérési engedély-illetékeket és szeszesitalforgalmi illetékeket az eddigi módon veti ki, azzal az eltéréssel, hogy úgy a 3, illetőleg az 1 éves kivetési időszakra szóló általános, mint az időközi kivetés alkalmával is, alakszerű határozatokat nem hoz, kivéve amidőn rendkívül jövedelmező (luxus-) üzletekre, valamint nagy forgalmuknál fogva a többi üzletek közül kimagasló üzletekre az első osztályú illetéktételnél magasabb összegű engedély-illeték állapíttatik meg, amely esetekben tüzetesen indokolt kivetési határozatot is kell hozni. A pénzügyigazgatóság határozatait lajstromszerű „kimutatás"-ba foglalja és az illetékköteleseket üzleteik osztálybasorozásával és az elsőfokúlag megállapítot évi illeték mérvéről a községenkinti „Kimutatás" útján értesíti. A községi előjláróság (város adóhivatala) az illetékköteleseket üzleteik osztálybasorozásáról és az elsőfokúlag kivetett ileték mérvéről egy „kimutatás" útján értesíti, s az értesítés idejét és megtörténtét az illetékköteleseknek a kimutatásra vezetendő sajátkezű névaláírásával ismerteti el. Az illetékkivetés ellen az illetékkötelesek az értesítéstől számított 15 napon belül a felszólamlási bizott1. sz. 35