Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

A fémjelzési dijakat a pénzügyminiszter 139.214/1923. sz. rendelete 1923. évi december lió 15-től kezdódöleg úgy állapította meg, hogy: a) aranytömbök, rudak és lemezek után 150 gr.-ig darabonk'int 6.300 (hatezerháromszáz) korona, 150 gr.-on felül kg.-kint 42.000 (negyvenkétezer) korona; b) ezüsttömbök, rudak és lemezek után 500 gr.-ig darabonkint 10.500 (tízezerötszáz) korona, 500 gr.-on felül kg.-kint 21.000 (huszonegyezer) korona; c) aranyárúszerek és huzalok után kg.-kint 420.000 (négyszázhuszezer) korona: d) ezüstárúszerek es huzalok után kg.-kint 42.000 (negyvenkettőezer) korona; e) aranyozott valódi (ezüst) huzalok után kg.-kint 46.000 (negyvenhatezer) korona fémjelzési illetékek szedessenek. A gyufa uíán fizetendő kincstári részesedés mérvét a pénzügyminiszter 132.386/1923. sz. alatti rendelete a törvény értelmében járó fogyasztási adón felül következőképen állapította meg 1923. évi október hó 1-től kezdődő hatállyal: a) fadrótos (faszálas) gyufa után csomagonkint legfeljebb 56 szál tartalommal 79 K 90 fillér, ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 56 szál után további 79 K 90 fillér; b) más gyufa után csomagonkint legfeljebb 56 szál tartalommal 119 K 60 fillér, ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 56 szál után 119 K 60 fillér. A sör után fizetendő kincstári részesedést a pénzügyminiszter 152.304. 1903. sz. rendelete a belföldön termelt, vagy a külföldről behozott sör után a sör'lé minden hl.-je és a 100° cukormérő minden foka (hektoliterfokextrakttartalom) szerint 294 K-ra emelte fel 1923. november 15. napjától kezdődőleg. A söradóra nézve érvényben levő adóelengedések a kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. A kincstári részesedés söradóval egyidejűleg esedékes és azzal azonos módon szedendő be. A sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett valló kivitelére vonatkozó rendelkezések a szóbanforgó rendelet szerint akként módosulnak, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a vámvonalon át kivitt sör után az 1920: IV. t.-c. 11. §-a értelmében hektoliterenkint 60 K kerül visszatérítésre, ez összegen felül további 2.940 K kincstári részesedés is visszatéríttetik, azokban az esetekben pedig, amelyekben a adóvisszatérítés a most idézett t.-c. 9. §-a értelmében a 6 K-ás adótétel alapulvétele mellett számíttatik ki, az így kiszámított összegen felül még 49-szer olyan összegű kincstári részesedés is visszatéríttetik. A városok és községek áítal szedhető bor- és húsfogyasztási adó, valamint sör- és szeszfogyasztási adópótlékok. Az egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló 1923 : XXXIII. t.-c. az állami borital- és húsfogyasztási adókat megszüntette és felhatalmazta a városokat (községeket), hogy a borfogyasztás, — ideértve a pezsgőt és a gyümölcsbort is, — valamint a húsfogyasztás után a pénzügyminiszter által rendeletileg szabályozandó módon önálló alapon adót vessenek ki, valamint a területükön fogyasztott sör és égetett szeszes italok után sör- illetve szeszfogyasztási adópótlékot szedhessenek. A városok és községek a területükön fogyasztott vagy oda bevitt bor és hús, illetve sör és égetett szeszes italok és folyadékok után a pénzügyminiszter 121.Í00/1903. sz. rendelete szerint az 1923. évi október hó 1-től a következő táblázatban kitüntetett adótételeket meg nem haladó mérvben szedhetik a községi bor- és húsfogyasztási adót, illetve sör- és szeszfogyasztási adópótlékot: 1. sz. 33