Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Mérlegezés és társulati adó

Dr. Doroghi Ervin: Mérlegezés és társulati adó dolog természete szerint aránylag sokkal magasabb. Ehhez járul még az, hogy az új társaságok fennállásuk első két évében adópótlékot nem fizetnek. Ennek a méltánytalanságnak az elkerülése végett a rentabilitási számítás megváltoztatandó olykép,*hogy a régebben befizetett alaptőkék és gyűjtött tartalékok névértéke a befizetés, illetve keletkezés napján aranykoronákban puhatoltassék ki és az adómérleg lezárási napjára való vonatkozással számíttassanak át papírkoronákra. Fúzió útján keletkezett vállalatoknál a beolvadt társaságok alap- és tartaléktőkéje veendő így figyelembe. Az 1918. évi január hó l-ig terjedő időre fix kulcs volna megállapítandó, amely azután évenként csökkenne. Az így átszámított, valorizált „saját tőke" hasonlíttatnék össze a nyeresggel az adótétel céljára szolgáló rentabilitási számításnál. Az adópótlék nemcsak figyelmen kívül hagyja a korona devalvációja által előállott értékcsökkenést, hanem egyenesen adó«jogi sarktétellé teszi azt, hogy e közgazdasági jelenség ne vétessék tudomásul, mert az adópótlék kiszámításánál, a két egymást követő évi nyereség papírkorona összege hasonlíttatik össze, minden valorizáció, illetőleg a későbbi nyereségnek az előző koronaértékre való redukciója nélkül. Mindezek alapján a következő javaslatokat tenném: 1. Minthogy sem a kereskedelmi törvény, sem az adótörvény mérlegszabályai nem felelnek meg a mai viszonyoknak, új mérlegszabályokra van szükség, amelyek a kereskedelmi- és az adójogra egyaránt kiterjedöleg írják elő a mérlegnek, valamint a veszteségés nyereségszámlának oly vezetését, amely mellett a társaság valóságos vagyoni viszonyai és a tényleges üzleteredmény a pénzértékváltozások okozta hibák kiküszöbölése mellett nyomozhatok ki. 2. Amíg ez akár a kötelező, akár fakultatív, de mindenesetre adójogi szempontból is elfogadandó aranykoronamérleg meghonosításával meg nem történik, megengedendő megfelelő tartalékok képzése a realizált társasági vagyon utánpótlására. E tartalékoknál egyedül az utánpótlandó aranykoronaérték az irányadó, azonban a faji azonosság ne legyen megkívánható és az üzemi berendezések és a forgalmi értékek közötti különbség elejthető. 3. Mérsékelt adókulcs alkalmazandó, amely nem kényszeríti a részvénytársaságot üzletileg nem indokolt, túlzott, rejtett tartalékok létesítésére és lehetővé teszi megfelelő osztalékok fizetését. 4. Átmenetileg, amíg az aranykoronamérleg behozatik, az adótétel kinyomozásának alapul szolgáló rentabilitási számitásnál a befizetett saját tőkék megfelelően valorizálandók a befizetéskori koronaértéknek a mérlegfelvétel napján fennálló koronaértékre való átszámítása útján az aranyindex segélyével. 6 1. sz.