Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2-3. szám - Az átmeneti számlák adókötelezettsége

Joggyakorlat. rűeu kiállított igazolványai szerint az 1921. évi szeptember hó 7-én teljes összegükben fennállottak. Ezeknek a tőketartozásoknak levonására irányuló igényt tehát az 1921: XLV. t.-c. 5. S-a alapján jogosnak kellett elismerni, mert a m. kir. pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy csak a törlesztéses jelzálogkölcsönök levonásának volna helye, ilyen megszorító törvényes rendelkezés hiányában helytállónak elfogadható nem volt. (Közig, bíróság 3.288/1923. szám.) Ingatlan vagyonváltság. 1921 : XLV. t.-c. 58. §. 18. I. A hitbizományi birtokok a hitbizományi birtokos egyéb ingatlanaival a váitságkulcs tekintetében össze nem számíthatók. II. A hitbizományi és szabad rendelkezés alá eső ingatlanok összeadandók abból a szempontból, hogy a tulajdonosnak van-e 1.000 holdat meghaladó ingatlana. Indokok: A magyar királyi közigazgatási bíróság 1923. évi 2.155. P. sz. alatt hozott ítéletével a vagyonváltságnak külön a magánfél korlátlan tulajdonához tartozó, s külön a hitbizományi birtokában • levő ingatlanokra való megállapítását kifejezetten csak a váltságkulcs alkalmazása szempontjából rendelte el. Ez a rendelkezés nem érinti a magánfélnek az 1921 : XLV. t.-c. 58. §-ának második bekezdéséből, s az ebben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 1921. évi 177.792. P. M. számú rendelet 17. pontjából és az 1922. évi 1.000. P. M. számú rendelet 1. §-ából folyó azt a kötelezettségét, amelynek értelmében mint oly váltságkötelezett, akinek összes, tehát korlátlan tulajdonú és hitbizományi birtokában' levő mezőgazdasági ingatlana 1.000 katasztrális holdat meghaad, a vagyonváltságot földben tartozik leróni. E kötelezettségnek a magánfél egyaránt tartozik eleget tenni, tekintet nélkül arra, hogy a két különböző jogi természetű ingatlanok egyike, vagy másika magában az 1.000 katasztrális holdat meghaladja-e, vagy sem. E részben az 1921 : XLV. t.-c. 59. §-a szerint csak az dönt, hogy a váltságföld az 1920 : XXXVI. t.-cikkben lefektetett földbirtok politikai célokra alkalmas legyen, ami iránt pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság határoz, következéskép e kérdés elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörén kívül esik. Ezek szerint a m. kir. pénzügyigazgatóság helyesen járt el, amikor a két különböző jogi természetű ingatlanra vonatkozóan a vagyonváltságnak egyaránt földben való lerovását állapította meg. (Közig, bíróság 15.719/1923. sz.) Ingatlan vagyonváltság. 1000/U22. P. M. r. 48. §. 1921: XLV. t.-c. 120. §. 19. A halaszthatatlanul sürgős házhelyek céljaira 1921. szeptember 7-ét megelőzőleg leadott ingatlanrészletek, valamint az a földterület, amely gyári célokra szolgál (gyári telek), a váltságköteles földterületből levonandók. Indokok: A halaszthatatlanul sürgős házhelyek céljára az 1921. március havában leadott és a bemutatott helyhatósági bizonyítványban közlebbről megjelölt 2 hold 284 négyszögöl területű és 36 korona 63 fillér kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanrészletek, továbbá a dülőbeli 2 hold 500 négyszögöl területű, 40 korona 30 fillér tiszta jövedelmű ingatlanának a vagyonváitságalapból való levonására irányuló igény jogosnak volt elismerendő, mert nem vitás, hogy a panaszos a szóbanforgó és házhelyek céljára szolgáló telkeket még az 1921. szeptember 7-ét megelőzően az illetők tulajdonába és birtokába bocsátotta, tehát ezeknek a földrészleteknek a vagyonváltság megállapításánál való figyelembevétele nem ütközik az 1922. évi 1.000. sz. pénzügyminiszteri rendelet 48. §-ának rendelkezéseibe, s mert az utóbb jelzett 2 hold 500 négyszögöl területű birtokrészen a bemutatott helyhatósági bizonyítvány szerint a panaszos még az 1913. évben téglagyárat emelt, amely most is működésben van, tehát ez a földterület a törvény 120. §-a értelmében mint iparvállalati vagyontárgy (gyári telek) kerül vagyonváltság alá. (Közig, bíróság 12.098/1922. szám.) 2—3. sz. 85