Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r
Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. járulnak az állam kiadásaihoz." A két ellentétes adórendszer harcában végre az előretörő szociális eszmékre támaszkodó progresszió maradt győztes s ma ez a rendszer képezi a pénzügyi törvényalkotás legújabb irányát. Wekerle Sándor adótörvényei is erre lettek felépítve 3909-ben. A nagy reformminiszter előtt új adórendszere kiépítésénél a porosz személyes jövedelemadó lebegett. Fentartotta, de megjavította azokat a hozadéki adókat, melyeket az államháztartás szempontjából nem nélkülözhetett s mint alanyi adót, megalkotta a jövedelemadót. Ebben a rendszerben a hozadéki adók tárgyi alapon érintik azt a jövedelmet, melyet az egyes jövedelmi források közvetlenül nyújtanak, a jövedelemadó pedig emelkedő %-ban vonja adó alá az adóalany összes jövedelmét és így azt is, amely a hozadéki adó alól mentes. Ezt a rendszert teljesen megfelelőnek találták akkor, többek között az Országos Iparegyesület is, mely az adóreform részletei ellen a legtöbb kifogással élt. Wekerle Sándor modern adótörvényeit előbb 1911., majd 1913. év január 1-ével óhajtotta életbeléptetni. Mindkét alkalommal az adózók köréből felhangzó felzúdulás volt az oka, hogy a törvények életbeléptetése elmaradt. Csupán két törvény nem maradt papiroson, a földadó és a házadó. A földadó, amely 25%-ról 20%-ra szállíttatott le s a házadó, amely felemeltetett. Ez még inkább megrontotta a föld és a ház adóterheinek arányát. A jövedelemadó életbeléptetésének elmaradása pedig más bajt idézett elő, nevezetesen azt, hogy a háborús törvények megalkotásakor a békeévi jövedelmet illetőleg nem volt biztos bázisunk. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a hadi nyereségadó csak részben sújtotta a háborús nyereségeket, részben pedig a pénz értékének leromlását adóztatta meg. Az utolsó 14 év alatt az adóügyi törvényalkotás a Wekerle féle adóreform kiépítése körül forog. A háború alatt léptek életbe az alanyi adók: a jövedelemadó és az ezt kiegészítő vagyonadó, valamint az adóreform állományába tartozó hozadéki adók egy része is. A háború óta pedig minden év hozott új adókat és új jogszabályokat, míg végre eljutottunk oda, hogy ma már a kész adórendszerről beszélhetünk. Nem új adórendszer ez, hanem a Wekerle adórendszerének javított kiadása. Nem is hosszú életre számító, hanem csak átmeneti alkotás. Maga az új reform tengelyét képező földadó is csak 1925. év június hó végéig joghatályos. Szükségesnek látom megállapítani, hogy a vagyonváltsági törvények emez adórendszer keretébe nem tartoznak. Ezek olyan különleges alkotások, melyeket egy adóelmélet sem recipiál. A pénzügyi politikai kényszer vetette fel, mely sokszor letiporja az adójogi igazságokat. Egy nagy pénzügyi jogász bölcsen mondja, hogy a pénzügytan az elmélet terén független tudományt képez ugyan,, de a gyakorlatban alázatos szolgája, majdnem rabszolgája egy önkényes és szeszélyes zsarnoknak: a politikának. Hegedűs Lóránt három vagyonváltsági törvényt alkotott, mert hiszen az államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról 46 2—3. SZ.