Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között

Dr. Kanizsai Pál: Párhuzam a behozatali vám és a kiviteli illeték között.jelcntenek. Felépítése különben szintén a súlyvám rendszerén történt, de az illeték fizetésénél egyedül a papírpénzben történő teljesítését vefte és veszi alapul. Nem egy illetéknél ezenkívül az értékvám rendszerének alapvonásait látjuk, amennyiben több tételnél kifejezetten az árú értékének bizonyos %-ában lett az illeték megállapítva. Ezenkívül egyes illetéktételnél azt látjuk, hogy az illetéket nem pénzben,-hanem természetben, vagy részben pénzben és részben természetbein kell beszolgáltatni, aminek ugyan minden esetben különleges indoka és célja van. Érdekes adatot nyerünk abból, ha a mai vámbevételünket, természetesen csak a szorosan vett behozatali vámilletéket szembeállítják a régi Magyarország vámbevételével, helyesebben azzal az összeggel, amely összeget Magyarország javára számítottak a közös kiadások fedezésénél a monarchia mindkét államában szedett vámdíjak együttes összegéből. Az 1921/22. költségvetési évben 3.300, millió K vámbevételünk volt. Az 1913. évi közös vámbevételből javunkra írtak 62'5 millió arany K-t. Hogy e két számadatot összehasonlíthatóvá tegyük, a 62-5 millió Va-át, mint a magyar állam jelenlegi területére eső részt, a mai valutáris értékben vegyük számításba. Ez akkor körülbelül 5.000 millió K-t jelent, azaz azt. bizonyítja, hogy az államkincstár szempontjából a vámbavétel esökkenö eredményt mutat. Nem zárhatjuk le azonban e sorokat anélkül, hogy rámutassunk arra, hogy az állam szempontjából a kiviteli illeték, ha átmenetileg is, nagy jelentőséggel bír és főleg ennek pénzügyi eredménye még fokozható lenne, ha azok a szempontok, melyek eddig ennél az intézménynél érvényesíttettek, szélesebb alapokra fektetve, általánosíttatnának és a mezőgazdasági termeivények körein kívül az ipari termékek exportjára is nagyobb mértékben kiterjesztetnék a kiviteli illeték alá vont tárgyak köre. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az 1922 : XVII. t.-c. 36. §-a alapján 1922. évi augusztus hó 20-tól kezdve az inségakció javára szedett kiviteli vámkezelési illeték, amely az árú értékének 72%-a, általában minden exportcikket egyformán terhel. Meg kell végül említenünk, hogy az ország jelenlegi gazdasági viszonyainak megfelelő új vámtörvény készül. Ez az új vámtörvény felöleli egyrészt a modern követelményeknek megfelelő általános vámjogi szabályokat, másrészt magában foglalja az önálló magyar vámterület autonóm vámtarifáját, a jelenleg érvényben álló vámtarifától merőben eltérő szerkezettel, berendezéssel és vámtételekkel. 10 1. sz.