Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A magyar egyenes adórendszer

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. megcsalni. De a baj mélyen gyökeredzett a népiélekben, még igen közel feküdtek 1848-nak s az arra következett gyászos korszaknak eseményei. Az aránytalan adóztatás s az egyes gazdasági osztályokat sújtó magas adókulcsok is rontották az adómorált, mert az adóalap eltitkolására csábítottak. Az egymást felváltó exlexeknek pedig egyenesen romboló hatásuk volt. Eddig hét ex-lexet éltünk keresztül s most lubickolunk a nyolcadikban. Ezek között volt olyan, amely majdnem másfél esztendeig tartott. Ez összeesik a darabont korszakkal, midőn az adófizetést egyszerűen haza elleni bűnnek tekintették. Az exlex adójogi tartama különben is felment minden adófizetési kötelezettség alól, s amíg tart, orgiákat ülhet a neveletlen adómorál. Az exlex az egész vonalon végrehajtva, egyértelmű az állami élet vérlüktetésének megszűnésével. Ezért mondja báró Eötvös József, hogy „az adómegtagadás jogának merev alkalmazása az államra nézve ugyanannyit jelent, mint egyesekre nézve az öngyilkosság, miből következik, hogy az adómegtagadási jog csak azért fontos az alkotmányos államokban, mert mindkét fél részéről feltehetünk annyi észt, miszerint egyik sem hagyja odajutni a dolgot, hogy e joggal valóban kelljen élni." Az bizonyos, hogy ez a szegény ország az exlexeket már sok millióval fizette meg s ezek visszafejlesztették az alkotmányos élet1 előhaladásával némileg javulni kezdő adómorált. Ezzel áll összefüggésben, hogy az állam az adózási ügyekben mindig súlyosbodó büntetőjogi szabályokat alkalmaz s ezekkel igyekszik a kincstár érdekeit biztosítani. Ez a törekvés másutt' is megvan, ahol nagy az adó s az adómegtakarítással járó anyagi haszon erősen csábít. Franciaország pl. nemcsak a nagy adók hazája, hanem a súlyos büntetőjogi szabályoké is. A francia kamara pár év előtt nemzetközi jogszabályokat is javasolt az adóletagadás meggátlására. Hollandiában a hamis bevallást, ha ünnepélyesen meg lett erősítve, hat évig terjedő börtönnel büntetik. A mi régibb adótörvényeink csak a pénzbírságot' (adópótlékot) s a jövedéki kihágást ismerik. Az 1920 : XXXIÍ. t.-cikk azonban egy új deliktumot iktatott törvénybe, az adócsalást, melynek vétsége egy évig terjedő fogházzal, bűntette pedig három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Az adócsalás először a forgalmi fényűzési adónál és a vagyonátruházási illetéknél lett bevezetve, legújabban azonban kiterjesztetek az egyenesadókra is, kivévén a földadót. Legújabb adótörvényeinkben egészen új typusú jogszabályok vannak, melyeknek a törvényhozás nevelő hatást tulajdonít s azoktól az adófizetési készség emelkedését és az adóerkölcs javulását várja. Ezek a jogszabályok bizonyos jutalmat (prémiumot) biztosítanak az adófizetőknek, ha adótartozásaikat a törvényben megállapított határidő előtt egész évre befizetik. Ez a jutalom a földadónál 5%, mely egész 30%-ig emelkedhetik. Az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságánál szintén lett hasonló kedvezmény rendszeresítve arra az 1. sz. 5